Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBOR sadalmi latinkultusszal, melyet csúcspontján akasztott meg a nyelvújítás mozgalma. De jellemző példája ez az okmányokkal is kimutatható tény annak a politikai Treuga Dei-nek is, amely a XVIII. század fordulóján a feltörő pánszláv ábrándokkal szemben a felvidéki közlelkiséget áthatotta. Mert ilyen közlelkiség volt és van és talán legjellemzőbb vonása, hogy társadalmi berendezkedése egy időben sem annyira kasztosan elhatárolt, mint Középeurópa más részein. A felvidéki társadalom fő- és köznemesi rétege közölt nem volt alapvető különbség, a köznemességet pedig a polgárságon keresztül kollektív kapcsolatok fűzik a föld népéhez. A rosszcsillagú Dózsa-lázadás után a parasztkirály hívei közül sokan menekülnek ide, a magyar emberiesség északi végvárába és 1711-ig, a szatmári békekötésig nem tudunk arról, hogy a Felvidéken jobbágyüldözések, vagy különleges megszorítások lennének. Keleten az Erdős-Kárpátok alatt pedig a várurakon és polgárságon kívül osztálytalan népi tömbben él a ruszin-magyar őslakosság, Európa időrendben első osztálytalan társadalmát alkotva. A Fejedelem sorsát megpecsételő szatmári diktátum és az intézményesen végrehajtott ellenreformáció egyidőben következett be. Az előbbi a felvidéki nép teljes anyagi leromlását hozza magával, az utóbbi mélységes lelki szakadást okoz az itt élő értelmiség soraiban. Az első felvidéki szabad~ ságharc veszteségei pótolhatatlanok voltak. Egyedül Ung-Bereg-Mármarosban háromezernél több jobbágy pusztul és bujdosik el, a települetlen házhelyek száma rohamosan nő, a városokban minden második ház lakatlanná válik és Rákóczi kisnemeseinek üres telkei új Mohácsot hirdetnek a magyar éjszakában. Innen kezdve a Felvidéken is megindulnak a jobbágyság vándormozgalmai, szökött zsellérek tízezrei járják a területet és a nincstelenek Ínségén nem könyörül az imperialista célokat hajszoló császári Bécs. Ilyen közhangulatban, a lelkek válságának óráján még egyszer feltör a Felvidéken a reformációs gondolat, amelynek népi demokráciája futótűzként hatotta át az anyagilag legmélyebben fekvő rétegeket. Károli Gáspár bibliája Göncön készül és Apáczai Cseri János, a magyar Rousseau társadalmi szemlélete hűséges követőkre talál a felvidéki nép egyszerű fiaiban, akik mint később az egyenlőség, testvériség és szabadság hármasegységében, a reformációban sem forradalmi kátét, hanem társadalomalakító lényeget látnak. A felvidéki reformáció területi kibontakozásának alig néhány évtizedében ezért jelent merész szellemi újítást, melyet a pázmányi visszahatás rideg formalizmusa gyökerében megsemmisít. A protestáns tömegek számszerint és jelentőségben visszazuhannak az anyagi és szellemi kiszolgáltatottságba s a nagyszombati jezsuita főiskola hirtelen felvirágzásakor bekövetkezik a luteránus szlovák rétegek elzárkózása. Amikor a munkácsi várban elhallgattak Zrinvi Ilona ágyúi, a lelkek mélyén megmaradt a nemzeti függetlenség, szellemi és egyéni szabadság 282