Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Manga János: A Felvidék népművészete

A FELVIDÉK NÉPMŰVÉSZETE Az Ipolyság melletti Hídvég községben él Lőrincz Vince 70 éves kanász, aki az írás-olvasás mesterségét nem ismeri ugyan, de «öntött ustornyeleit» és rézveretes dudafejeit a környékbeli pásztorok mind ismerik. Lőrincz Vince régi kanászcsalád gyermeke, apja, Lőrincz György, palásti kanász volt. Fiatal korában az egész környéket bejárta, a háborúban is volt 4 évig és 2 hónapig. A háború után Szécsénkére, majd Hídvégre ment kanásznak. Néhány év óta már nem folytatja mesterségét, azóta napszámosmunkából él Hídvégen. A téli időben azért még most is készít karikás ostorokat és dudát a környékbeli pásztoroknak. Az ostorcsinálást és a dudakészítést a többi pásztoroktól tanulta fiatal korában. Ha karikást akar, először a nyelet csinálja meg. Erre legjobb a szilvafa, ha «kiérik», mert akkor «feketébb». A nyelet először baltával «nagyolja» ki, majd bicskával kifaragja. Bicskával vágja ki az árkokat is, amelyeket ólommal önt ki. A dudafejet is szilvafából faragja ki. A fahasábot először kirajzolja, aztán kifűrészeli a «szarvatövit», majd a «pofáját» fűrészeli ki. Utána kifúrja, majd bicskával kifaragja. Ezután következik a dudafej «kicifrázása». A vékony sárgaréz pléhet keskeny szalagokra szabdalja, majd az egyik szélét élesre reszeli. Az így elkészített pléhszalagokat egy drótból készült «kulccsal» kihajtogatja a kívánt formára (rozmaring, koszorú, félkörök, körök) és kis kalapáccsal az egyik végéről kezdve beveri a fába. Utána a kiálló részeket lereszeli, majd az egészet juhvajjal bekeni, hogy szép fényes legyen. Vaskó József 67 éves ógyallai volt gulyás csak furulyákat tud csinálni, meg faragott képrámákat, «kápónákat». A furulyát bodzafából készíti, leginkább ősszel vagy télen, mert «akkor kemény a fa». A bodzafát a kivágás után néhány hétig állni hagyja, majd leszedi a héját, kifúrja, beleteszi a nyelvet és tüzes vassal kisüti a «billegető lukakat». Ezután következik a «cifrázás», ami úgy történik, hogv a díszítőmotívumokat (virágdíszek, geometrikus formák, gólyák, tehénfejek) ceruzával felrajzolja a furulyára, majd a rajzot zsebkésével bevési a fába. A kész furulyákat aztán harmadnaponként olajjal bekeni, hogy meg ne repedjenek és szép, sárga színt kapjanak. Naszvadon él Závodszky Imre, aki 1869 szeptember 5-ikén született Udvardon, ahol apja, Závodszky Imre, szintén juhász volt. Závodszky 37 évvel ezelőtt került Nasz vadra juhásznak, azóta itt él. A fiai is juhászok, 257