Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Manga János: A Felvidék népművészete

A FELVIDÉK NÉPMŰVÉSZETE kezdik és a lábakat előre rakva, kettős mozdulatokat végeznek és az előrerakott lábakkal ellentétes irányban forognak. Népi táncaink a magyarság mozgásművészetének hagyománytöredékeit őrzik és bizonyságát annak, hogy a magyar «paraszt» vagy pásztor sohasem volt esetlen fabábú, amint azt népieskedő és dilettáns íróink megrajzolták. Még egy élete alkonya felé járó pásztor egyes táncában is találunk annyi mozgásművészetet, mint a városi közönséget szórakoztató «táncosnők» erotikus taglejtéseiben , . . Díszítőművészet «Mindmáig kevéssé számoltunk azzal, hogy a nép díszítőművészetét a maga története folyamán ugyanazok a tényezők alakítják, mint más néprajzi tárgycsoportokét: a házét, öltözetét, zenéét, költészetét, szokásokét. A díszítőművészet alkotórészei között is vannak tehát őskoriak, ókoriak, középkoriak, újkoriak. Van ősi hagyaték, régi szállásföldekről való hozomány, új környezetben gyűlt szerzemény, felülről érkezett szállomány, más népektől való kölcsönzés; van természetesen újabb, önálló alkotás is, vagy legalább olyan hasonítás, amely esetleg magyarabb a magyarnál. Ez utóbbi népünk eleven alkotó szellemének, tehetségének bizonysága.» (Magyarság Néprajza II. k.) A laikus érdeklődő, amikor a nép díszítőművészetéről, mint népművészetről beszél, alkotójának is a népet tartja, pedig a nép, mint közösség nem is lehet művész, csak annak egyénei. A népéletnek is megvannak a maga tehetségei, éppúgy, mint az «úri» társadalomnak, sőt, ha tekintetbe vesszük egy-egy írástudatlan pásztor művészi készségét, amely még az anyaggal való küzdelmet sem ismeri, bátran elmondhatjuk, hogy ők az igazi tehetségek, akik irányító, vezető kéz nélkül is megtalálják a széphez vezető utat. Alkotásuk is igazi művészet, amelynek az a célja, hogy megszépítse a környezetet, a mindennapi életet. Hogy a magyar népnek környezete megszépítésére, díszesebbé tételére vonatkozó igyekezete hagyományos kultúrájában gyökeredzik, bizonyítja a már közölt menyhei menyasszony-búcsúztató ének következő két sora is: Víz vigye jel, víz vigye jel h í m e s dunnám, Tűz ígesse, tűz ígesse cifra ládám. A felvidéki nép művészkedésének egyik legelterjedtebb ága a fonás253