Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Sziklay Ferenc: Petőfi második felvidéki útja

PETŐFI A FELVIDÉKEN SZIKLAY FERENC Petőfi második felvidéki útja A Felvidék vezető kultúr politikusa. Regényíró és novellista, tankerületi főigazgató Kassán. z első 1846 április elseje és június 24-ike között esett meg. Ezt minden litterátus ember ismeri a költő « Üti jegyzeteiből», fölösleges A másodikat a százéves Petőfi tette meg 1923 telén és kora tavaszán, hadd mondjam el ennek a diadalútnak történetét, mint az utazás «manager »-je. Érdemes róla megemlékezni, mert ettől a körúttól számítható a megszállt Felvidék magyarságának kultúrális öntudatra ébredése az összeomlás után. Az 1920 június 4-én megpecsételt békeparancs nemcsak az ezeréves Magyarországot, mint földrajzi egységet tépte darabokra, de összezúzta a magyar lelket is. Divatba jött világ-eszmeáramlatok aprózták szét az egységes magyar lelkiséget, — hogy az ország lakosságának nemzetiségi széthullását ne is említsem. Mint megannyi negatív elektromossággal telített elem taszította egymást a sok faji-, nemzetiségi- és osztályérdek. A szegedi kormányprogram volt az egyetlen pozitív töltésű atom, mely körül a nemzet új életformája kikristályosodhatott. A forradalom felszámolása és a románok kitakarodása után megindulhatott Csonkamagyarországon az újjáteremtés, a kisebbségi sorsra itélt felvidéki magyarság körében ennek ezernyi akadálya támadt. Óh, nemcsak a csehszlovák hatalmi téboly és győzelmi mámor nyers erőszaka volt a gát, más, belső bajok is hátráltatták a gyógyulást. Maga az összehazudott Csehszlovákia a «világforradalom» vívmányait igazolta — szemre — s így azok a bomlasztó elemek, akiknek vakmerő vállalkozása otthon csődöt mondott s akiket a liegesedő nagy magyar seb, mint vadhúst kivetett magából, itt a «demokrácia» táptalaján új tenyészetre kaphattak. A «magyar»-forradalomnak ezek az ideszívódott róla beszélni. 231