Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Forgách Géza: Petrogalli Oszkár

FORGÁCH GÉZA végzett és hathatós biztosítója volt a felvidéki magyarság népi egysége kialakulásának és a két párt testvéri együttműködésének. Előhírnöke és elő­készítője volt az 1936-ban bekövetkezett pártegyesülésnek. Az országos mozgalmak sorából, amelyeket Petrogalli Oszkár a Köz­ponti Iroda útján indított és valósított meg, csak kettőt emelünk ki: az 1922. évvégi Petőfi-jubileumot és az iskolaügyi tiltakozó akciót. Ugyanabban az időben közel kétszáz helyen lélekemelő ünnepségek keretében áldozott a fel­vidéki magyarság a legnagyobb magyar költő halhatatlan szellemének. S ugyancsak Petrogalli felhívására néhány héten belül a Felvidék és Kár­pátalja minden városában és nagyobb községében iskolaügyi tömeggyűlést tartottak a magyar pártszervezetek. E gyűlések egyöntetű határozatokban követelték a magyarság iskolaügyi sérelmeinek sürgős és gyökeres orvos­lását. így követelték a cseh kormánytól, hogy óvodától kezdve egész a főiskoláig minden fokozaton legyen magyar tannyelvű oktatás. Magyar elemi iskolákat követeltek minden községbe, ahol legalább húsz százaléknyi magyarság él. Követelték a jogtalanul bezárt lévai, rozsnyói és ungvári magyar gimnáziumok újból való felállítását, illetőleg visszaállítását, kellő számú magyar polgári iskola létesítését, legalább három magyar tanító­képző felállítását (akkor egyetlen egy magyar férfitanítóképző sem volt a megszállott Felvidéken) s többek között követelték a nem rég beszüntetett pozsonyi magyar egyetem visszaállítását. Ezek az egységes állásfoglalások Dévénytől Aknaszlatináig a magyar sorsközösség tudatára neveltek rá minden rendű és rangú magyart. E nagy­szerű eredményű kultúrpolitikai akcióknál Petrogalli Oszkár hűséges és hasznos munkatársra talált Sziklay Ferencben, a felvidéki magyarság kul­túrreferensében. Petrogalli Oszkár alapította és szervezte meg a Cseh-Szlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát is s ezzel megnyitotta a nemzetközi fórumok nyilvános­ságát az üldözött magyarok igazsága — Szüllő Géza történelmi jelentőségű külföldi szereplései — számára. A PUBLICISTA Petrogalli közérdekű tevékenységének másik nagyfontosságú területe a Prágai Magyar Hirlap. A felvidéki magyarság nagy központi napilapjá­nak már megalapításában oroszlánrésze volt, 1922 októberétől pedig a lap szellemi irányítója s 1923 májustól — a politikai tényezők egyöntetű bizalma alapján — a lap tényleges főszerkesztője. A Prágai Magyar Hirlap 1922 májusában, a felvidéki «kisebbségi» élet 220

Next

/
Thumbnails
Contents