Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Vájlok Sándor: A felvidék nemzetiségei és a szellemi közeledés problémája

A FELVIDÉK NEMZETISÉGEI Szlovák részen két költő, Krcsméry István és Lukác Emil Boleslav dolgoztak a kulturcsere előmozdításán. Munkájuk, különösen Krcméryé, anynyira nehéz és eredményes, hogy magyar szempontból sem lehet figyelmen kívül hagyni. Krcméry, mint a legtöbb szlovák író és költő magyar nyelven indult el a költészet felé. Pozsonyi gimnazista korában magyarul verselgetett és magyar verseket adott be bírálatra az önképzőkörökbe. Ifjúsága így össze van kötve a magyar irodalommal, s szellemiségünk ösztönző hatása érzik rajta. Adyról írott tanulmányában saját maga fedi fel magyar szellemi kapcsolatait és Ady iránti rokonszenvét. «Megvettem kis verses antológiáját és megszerettem. Később mélyebben is behatoltam költészetébe. Fordítottam tőle. Elmélkedtem róla. Itt-ott írtam is. Szeretem és félek tőle. Ady Endre bizonyára Középeurópa legnagyobb szellemi jelenségei közül való.y Krcméry két irányban fejtett ki értékes munkásságot: a magyarságnak bemutatta a szlovák irodalmat, a szlovákságot pedig a magyar irodalomról tájékoztatta. A magyar közönség számára — a kulturcsere történetében először — magyarnyelvű antológiát adott közre, amelyben a népköltészettől kezdve a legújabb írókig a szlovák líra minden értékét bemutatta. Fordításai tökéletesek, a szlovák költő úgy bánik a magyar nyelvvel, mintha anyanyelve lenne. Még ennél is többet tett a magyar irodalom érdekében a szlovák társadalomban. Ady sok verse mellett két tökéletesnek mondható műfordítást is alkotott; Vörösmarty Vén cigányját és Reviczky Gyula Pán halálát. Ady Endrén kívül tanulmányt írt Madáchról, Petőfiről és a magyar irodalomról is. Sokat foglalkozott Aranynak a szlovák irodalomra gyakorolt hatásával. Könyvben, folyóiratban és napilapban dolgozott a magyar irodalom népszerűsítéséért és elismertetéséért. «A magyar irodalom jelentős. Nemcsak a szépirodalomról van szó, hanem a tudományról is, amely szépen kiépült nagyon sok szakban. Gyönyörű bölcseleti, történelmi, irodalomtörténeti gyűjteménye van. Nálunk csak Jókairól tudnak. Keveset Eötvösről, Keményről. Az újabbak közül Mikszáthról. De azokról az irodalmi könyvekről például, amelyek Mikszáth szerkesztésében jelentek meg, kortársai munkáiról, megint keveset. A legújabbak közül Szabó Dezső ismert, Babits irodalma majdnem ismeretlen. A magyar irodalom nagy nehézségek előtt áll. A fiatalabb nemzedék számára hozzáférhetetlen. Szlovenszkó társadalmi kialakulásában, amely az öregek idejében háromnyelvű volt, a magyar irodalomnak kis szerepe lesz.» A másik szlovák hídépítő, Lukác Emil Boleslav főleg a modern magyar irodalom megismertetésével és népszerűsítésével foglalkozott. Költészetében ő is Ady hatása alatt indult el, s költői példája alól sokáig nem is tudott szabadulni. Ez a jelenség különben általános, mert a szlovák modernek, kevés kivétellel, mind az ő hatása alatt állanak. Némelyikük pedig Ady egyenes epigonja. másolója. Nagy hatására a szlovák irodalmi 19