Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Darkó István: Szárnyas ménes

SZÁRNYAS MÉNES DARKO ISTVÁN Szárnyas ménes A felvidéki magyar próza egyik rangelsője. Regényíró és novellista. Jelenleg a kassai Rádió igazgatója. z őszi felhők súlyos páráiban bedöcögtette őket a munkácsi vonat egy árvacsepp állomásra. A tóduló többi katonák között leszálltak a vonatból. Léta Gábor az állomási névtáblát olvas' i el elsőszemre: Bátyú. Intve emelte a kezét katonatársa, Pósa Jóska felé. — ímhol Bátyúba is eljutánk, Jóska. Jóska is szemre vette, hogy csakugyan oda. Ríbóľitott: — Ügy mondom magam is, Gábor. — Elhiszem, te innét felfelé szállsz Kassának. - - Léta Gábor felhősen beszélgetett. — Isten megáldjon Jóska lelkem s ha vétettem valaha, tedd a súlyba. — Nincs rá szükség Gábor, nincs rá szükség. — Suvadjon le az orrom, mint mélypatak oldala, ha egy rossz nyikkanás is marad énbennem teirántad. Majd mindig úgy említelek Jóska, Jóska, Pósa József, be sok kacagást tettél velem a rosszban. Amikor az aranyat is megtaláltuk a hótt orosznál.. . Aztán a többi is . .. Hirtelen beletúrt öreg népfelkelő-zubbonya zsebébe és kerek kis tükröt vett ki belőle. Olyat, amelyiknek a vak oldalában szerecsen szemébe kellett ügyesen berázogatni két rakoncátlan fekete golyót. Csak akkorácskákat, mint két zsizsikszem. Pósa Jóska ragyogva nézte. — Fogdsze, annyit kérted — s átnyújtotta Gábor a tükröt Jóskának. — Ne felejtsük el, jó ember, hogy két esztendő és egyebet se tettem, csak láttalak. Még rongyosabb vén kabát, csalánból szőtt katonaköpeny zsebébe tünt el a tükör. Helyette a zsákvászonzseb rejtekéből előkerült a cifrán kifaragott cigarettadoboz. Fából fonott virágokkal, betűkkel, rohanó pici lóalakokkal kidíszített fadoboz. Rajta a domborművű írás is: «Pósa József készítette 1918-ban, a Beszkidekben.» Legügyesebb a pattanó fedele. 185