Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Bonkáló Sándor: Magyarorosz sorskérdések

MAGYAROROSZ SORSKÉRDÉSEK gatás támogatásával folyt a gör. kat. papság üldözése és a právoszlávia terjesztése. Igen sok községben a cseh csendőrök jelenlétében költöztették ki a gör. kat. paróchust és vezették be helyébe a minden képesítést nélkülöző és Elek atyához hasonlóan műveletlen pópát. Az új pap tudása abból állott, hogy el tudta végezni a szertartásokat, de sejtelme sem volt értelmükről. Ellenben hűséges szolgája volt a cseh politikának. A cseh kormány biztos lehetett benne, hogy a jámbor ruszin nép új lelkipásztora nem fogja ápolni a sokszázados magyar és magyarorosz kapcsolatokat. A képesítéssel, tudással, műveltséggel, rátermettséggel sem a cseh kormány, sem a kárpátaljai právoszláv egyház vezetősége mit sem törődött. Elek atya büszkén mondotta, hogy nem a tudást, hanem a hitbuzgóságot kell nézni a pópánál. Krisztus apostolai is tanulatlan szegényemberek voltak. A magárahagyott és üldözött gör. kat. egyház hősiesen küzdött a cseh hatóságoktól támogatott právoszlávia ellen. A küzdelem azzal végződött, hogy a magyaroroszoknak mintegy 20 százaléka elpártolt ősi hitétől és egyházától. A csehek elérték céljukat. Nemcsak éket vertek a magyaroroszok közé, hanem két ellenséges táborra szakították szét őket. Általános emberi szempontból is sajnálatos a právoszlávia erős térfoglalása a Kárpátalján. A keleti bizantinizmus, a műveletlen fanatizmus sokhelyütt ledöntötte a nyugati műveltség előretolt bástyáit. A főiskolát és hazai vagy külföldi egyetemet végzett gör. kat. pap helyét négy elemit, vagy jobb esetben négy középiskolát végzett pópa foglalta el. És ezek a pópák, anélkül hogy tudták volna, a cseh uralom idejében, a legtöbb esetben a pánszláv gondolat szálláscsinálói is voltak. A magyarorosz gör. katolikusoknak ma két püspökségük (a munkácsi és az eperjesi) van, mintegy 480.000 hívővel, a pravoszlávoknak 1 püspökségük, kb. 140.000 hívővel. A kárpátaljai právoszláv püspökség templomait a cseh kormány támogatásával építették és papjaikat is segélyezte a cseh kormány. Maguk a právoszláv pópák, pl. Kabalyuk Elek atya is, bevallják, hogy a csehek segítsége nélkül nem tudtak volna boldogulni és hogy a jómódú és művelt inagyaroroszok között nem tudnak és nem tudtak eredményt elérni. Igen természetes, hogy a právoszláv papok a szertartások végzésén kívül elemi egyháztörténetet is tanulnak. A právoszlávia múltjából a Kárpátalján a következőket kell tudniok: «A kárpátaljai Oroszországban a právoszláv hit felvétele jóval a kievi Oroszország megkeresztelkedése előtt, tehát 898 előtt ment végbe. Abban az időben a bolgár szlávok voltak a kárpáti oroszok szomszédai. Ezek a Duna és a Tisza között elterülő síkságon laktak. A bolgároktól vették át a keresztény vallást, amelynek terjesztői a szlávok apostolainak, Cyrillnek és Methodnak a tanítványai voltak.» «A kárpátaljai Oroszország első papjai bolgárok voltak. Es csak a kievi 167