Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Bonkáló Sándor: Magyarorosz sorskérdések

BONKÁLÓ SÁNDOR A cseh kormány a prágai ukrán klub tanácsára az Ukrán Népköztársasági Énekkar tagjaiból, amikor európai kőrútjukról visszatértek Csehországba, megszervezte a Kobzár színtársulatot és erre bízta a magyarorosz nép lelkének átgyúrását és elszlávosítását. A színtársulat sorra járta a nagyobb községeket és sokhelyütt sikerült a népet rábírnia a Proszvita nevű ukrán közművelődési egyesület alapítására. Rendszerint vasárnap vagy ünnepnap érkeztek. Délelőtt a templomban énekeltek, Bortnyánszkij orosz egyházi zeneszerző legszebb miseszámait énekelték el, amivel bámulatba ejtették hallgatóikat, akiknek addig igazi művészetben nem volt részük. Délután, vagy este az iskolában vagy más alkalmas helyiségben ukrán népszínművet adtak elő és a népszínműbe egy-két szép magyarorosz dalt is beleszúrtak. Az előadás előtt, vagy a szünetben a színtársulat egyik tagja, rendszerint az ungvári Proszvita kiküldöttje rövid beszédet intézett a közönséghez, amelyben színes szavakkal ecsetelte az «ezeréves magyar elnyomás» meséjét, köszönetet mondott a szövetséges és társult hatalmaknak azért, hogy felszabadította őket a magyar iga alól és most már szabad népek módjára ápolják nyelvüket, műveltségüket. Azelőtt csak magyar műveltség, magyar művészet, magyar színház volt a Kárpátalján, ezentúl minden ruszin lesz. A csehszlovák állam jövedelme jelentékeny részét ruszin közművelődési célokra fogja fordítani. Az ügyesebb tanulókból vagy fiatalemberekből és lányokból műkedvelő színtársulatot szerveztek. A berendezési költséget a cseh állampénztár fizette. Ungváron 1920 december 27-én állandó ukrán színházat alapítottak, amely 1921 január 25-én nyilt meg Sztasickyj ukrán írónak Ne járj te Gergely a fonóba (Ne chodi Hricu, ta na vecsirnicu) című drámájával. A műsoron eleinte csak ukrán színművek szerepeltek. Ez a színház hamarosan megszűnt. Két évvel utána a Proszvita 1923-ban megszervezte a Ruszkij Teatert, melynek vezetését Szadouszkij ukrán színigazgató vette át. A színházat a cseh állam tartotta fenn 1930-ig. Később magánszínház lett belőle és nemsokára bezárta kapuit. Az orosz irányzat hívei sem tétlenkedtek. 1920-ban Bojan név alatt színház- és zeneegyesületet alapítottak és rendszeresen tartottak orosznyelvű színielőadásokat. 1927-ben az orosz irányzatú Duchnovics-társaság kebelén beliil színházi szakosztályt létesítettek. Mint érdekességet jegyzem meg, hogy 1936-ban 367 ukrán és orosz, 49 magyar, 18 cseh, 6 szlovák, 6 német és 8 román és vegyes műkedvelő színtársulat volt Kárpátalja falvaiban. Végül 1936-ban megalakult Hrabár kormányzó elnöklete alatt a Kárpátaljai Nemzeti Szinház Szövetsége, amely a nemsokára bekövetkezett közismert események folytán működését meg sem kezdette. Az 1920-ban Ungváron alakított Proszvita és fiókjai kimondottan ukrán irányzatot képviseltek. Ezt n Duchnovics i Duchnovicsoci című (Uzs162