Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Bonkáló Sándor: Magyarorosz sorskérdések

MAGYAROROSZ SORSKÉRDÉSEK védzubbonnyal cserélték fel a reverendát és együtt vérzett a világháborúban is. Az «Armeeoberkommando» is megállapította, hogy egyetlen esetben sem történt meg, hogy rutén ezredek magyarellenes, hazafiatlan eljárást tanúsítottak volna és megszegték volna a királynak és hazának tett hűségesküjüket. Nemzetiségi érdekből, vagy faji politikából a cseh megszállás koráig a magyaroroszok sohasem vétettek a magyar haza iránt való hűség ellen. Pedig az orosz hadsereg elég sokáig tartotta megszállva a magyaroroszoklakta Kárpátok egy részét és a pánszláv propaganda is erősen működött közöttük. Természetesen, mint minden népnél, itt is akadtak árulók, Akadt egykét ember, aki politikai babérokért és személyes érvényesülésért elszakadásra biztatta a népet, de ezek csak kivételek voltak. * Masaryk és Benes mesterkedése folytán Kárpátalját a párizskörnyéki békediktátumok elszakították az anyaországtól és mint autonóm ruszin területet Csehországhoz csatolták. Ugyanakkor az antanthatalmak a magyar kormány tiltakozó jegyzékére a következőket válaszolták ... «a csehszlovák köztársasággal kötött békében, amely a rutén terület annexiójára vonatkozik, ennek a nemzetiségnek olyan autonómia van biztosítva, amely teljes lehetőségét biztosítja, hogy később akaratát szabadon nyilváníthassa, a Népszövetségnek viszont módjában van, hogy e tárgyra nézve is hasznosaknak látszó határozatokat hozhasson.» A magyaroroszoknak tehát biztosították azt a jogot, hogy bizonyos idő elteltével kinyilváníthassák akaratukat. Mivel a csehek tudták, hogy a magyaroroszok a Szent István országába való visszatérést követelnék, azt a bizonyos időt minél hosszabbra igyekeztek kitolni, hogy átgyúrják a magyaroroszok lelkét és elidegenítsék magyar testvéreiktől. Éveken át az ezeréves magyar elnyomás meséjét hangoztatták, hogy bizalmatlanságot keltsenek a nép lelkében és magukhoz hasonló szlávokat neveljenek belőlük, a szláv testvéreiktől elszakadt uhroruszokból, magyaroroszokból. A csehek eredeti terve az volt, hogy vagy megtartják Kárpátalját, vagy pedig alkalmas pillanatban átjátsszák az ukránoknak vagy az oroszoknak. A lélekmérgezés főbb eszközei a színház, iskola, vallás és a sajtó voltak. Elősorban a népet igyekeztek megnyerni, ami ügyes taktikai érzékre vall. A magyaroroszok túlnyomó többsége földmíves paraszt, ezekre vetették ki hálójukat. És itt el kell ismernünk, hogy kezdetben ügyesen végezték dolgaikat. 161