Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kováts Béla: Az első kisebbségi nemzedék

AZ ELSŐ KISEBBSÉGI NEMZEDÉK KOVÁTS BÉLA Az első kisebbségi nemzedék (Vallomás a mai felvidéki harmincévesekről) Pozsonyi, majd budapesti hírlapíró. 1938 novemberében a szlovák hatóságok kiutasították Pozsonyból, ahol az Esti Újság belső munkatársa volt. A

bból a világháborút követő nagy kataklizmából, amely a magyarság millióit szakította el a közös nemzettesttől és kényszerítette kisebbségi sorsba, egy új magyar nemzedék indult el az életharcba, hogy a kisebbségi sors által determinált életlehetőségek között, gazdasági és világnézeti küzdelmekben megacélosodott kitartással és kitisztult szellemiséggel a történelmi hullámzásban átmentse önmagát és átmentse örökölt kultúráját a jövő nemzedéke számára. Nem kis feladat, amire ez az új, kisebbségi sorsban nevelődött nemzedék vállalkozott. Minket, felvidéki magyar fiatalokat, szinte zsenge gyermekkorban ért a történelmi változás, akkor, amikor még nem tudtuk önmagunkban kialakított kritikával fogadni a változott körülményeket és csak később, egyre tárulóbb szemlélettel döbbentünk rá sorsunkra és azökra a feladatokra, amelyek kisebbségi életünkből fakadtak. Az államfordulatkor a kisebbségi magyarság egyik napról a másikra elvesztette a nemzeti állam keretét, kirekedt a nemzeti közösségből és az új körülmények között kénytelen volt új életformát keresni, hogy magárautaltságában felépíthesse új szerves életét, amelyben megtarthatja és továbbfejlesztheti mindazokat az értékeket, amelyeket kiszolgáltatottságában a teljes megsemmisülés veszélye fenyegetett. Ennek az újonnan kialakított életformának váltunk hordozóivá és ez az új életforma szabta meg szellemi fejlődésünket is, anélkül, hogy az új keretek között kikristályosodott volna létünk formája. Mi is, mint minden kisebbségi nép, úttörők voltunk, mert olyan életformát alakítottunk ki, amit elődeink nem éltek s amelyhez a nemzeti mult és tapasztalat alig adott 135