Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

RÁDY ELEMÉR végeztek, néhány év múlva a szudétanémetség 92 százalékát tudták maguk mögött. Nem kétséges, hogy a nagy sikert az is elősegítette, hogy a hátuk mögött érezték állandóan az egyre erősödő német birodalom támogatását. Az 1933-as esztendő az egész szudétanémetség életében döntő fontosságú volt. Az addig darabokra tört németség ekkor kezdett egységgé kovácsolódni. Ugyanez az esztendő a szlovákság szempontjából is sorsdöntőén fontos. A cseh kormány 1933. augusztus 15-ikére Nyitrán nagy, országra szóló ünnepséget rendez Pribina szláv fejedelem emlékére. Az ünnepségből a szlovák néppártot kirekesztik, Hlinka András nem szerepel az ünnepi szónokok között. Az ünnepséget a csehszlovák egység jegyében kívánják megrendezni. Prága számításait azonban a szlovák nép keresztülhúzza. Nyitrára a szlovák fiatalság százezres tömegekben vonul fel. Megkezdődik az ünnepség, az elnöki emelvényen ott vannak a cseh kormány tagjai, a miniszterelnök, a belügyminiszter, Szlovákia tartományfőnöke, amikor a szlovák fiatalság puccsszerűen tüntetésbe kezd és vállára emelve Hlinka Andrást, felviszi a szónoki emelvényre. Hlinka a cseh kormányférfiak minden tiltakozása ellenére beszél a néphez, deklarációt olvas fel, amelyben a pittsburgi szerződés végrehajtását követeli. Csak a véletlenen múlott, hogy a csehszlovák egység dokumentálására szánt Pribina-ünnepség nem fulladt vérfürdőbe és a lövésre tartott csendőrfegyverek nem vágtak rendet a szlovák tömegekben. 1933. augusztus 15-ikétől a szlovák-cseh kérdés a végsőkig kiéleződött. A Slovakot hosszabb időre betiltják, az autonomista fiatalság folyóiratának, a «Nástup»-nak valamennyi száma oldalakon keresztül fehéren jelenik meg. Malypetr kormánya egyszerre valamennyi nemzetiség éles ellenállásával találja magát szemben olyan időben, amikor a legnagyobb gazdasági nehézségekkel kell megküzdeni. A gazdasági bajok odáig fajulnak, hogy a cseh kormány 1934—35-ben kénytelen a csehkoronát devalválni és fokozatosan a háborús gazdálkodásra berendezkedni. Ennek egyik eszköze az úgynevezett gabonamonopólium bevezetése, amely nagymennyiségű gabona tárolásával kíván az elkövetkező válságos időszak átvészelésére felkészülni. Ebben a korszakban már határozottan kidomborodik a magyarság teljes politikai egysége. A Pribina-ünnepség után a Prágai Magyar Hirlapot is beszüntetik egyidőre. Ennek az intézkedésnek az az oka, hogy a kormány új lapja, a Pozsonyban megjelenő «Magyar Újság» számára a Prágai Magyar Hirlap konkurrenciáját kikapcsolják. A kormány ugyanis a magyarsággal szemben folytatott nemzetiségi politikáját kénytelen megváltoztatni. Eddig kormányttámogató «magyar» politikára csaknem kivétel nélkül emigránsokat használtak fel. Ezekkel Íratták a kormány magyarnyelvű lapjait (a «Nap», Reggel»), ezek a lapok azonban olvasó nélkül maradtak, a magyar közönség undorral dobta el magától ezeket a cseh zsoldban irt Magyarország ellen ágáló sajtótermékeket. A cseh kormány lapjai kénytelenek voltak be126