Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE hogy harcos szociálista, erőltetetten államhű és intranzigens magyar arcokat tudnak fordítani egyszerre három irányba. A politikai cél, mely e magatartást vezérli, s amely oly ízléstelenül rikító: teljesen világos és nem szorul magyarázatra, Tevédes ne essék: megállapításainkban távolról sem szerepel az elfogultságnak még csak legkisebb zöngéje sem. Feltétlenül megállapítható tényről van itt szó: a zsidóság nagy tömegeinek elfordulásáról és e tényen nem változtatnak az itt-ott gyéren látható, tiszteletet és elismerést érdemlő kivételek. Nem az érzelem, vagy antipatia mondatja velünk e sorokat, kizárólag csakis az igazság, mely elől elbújni, vagy azt meghamisítani nemcsak oktalanság lenne, de erkölcstelenség is.» A zsidóság magatartására szomorúan jellemző az a nyilatkozat, amit fíeisz Gyula, a Zsidópárt egyik vezére a pozsonyi képviselőtestület előtt tett és amelyben, mintegy ellenszolgáltatást kérve, dicsekedve állapította meg, hogy a szlovenszkói magyar városok magyar jellegének elvesztése nagyrészt annak az eredménye, hogy a zsidóság nem vallotta magát magyarnak. A zsidó rétegek cseh szimpátiája a hitlerizmus uralomra jutása óta csak fokozódott. Csehszlovákiát utolsó szigetnek hitték, ahová a hitleri eszmék nem férkőznek be és éppen ezért, amikor Csehszlovákia válságos helyzetbe került, minden erejükkel támogatták. Tömegesen jegyeztek államvédelmi kölcsönöket, sőt 100 milliós nemzeti ajándékkal kedveskedtek Beneséknek. Az 1930-as években Csehszlovákia külpolitikája is válságba került. 1933-ban uralomra jutott Németországban a nemzeti szocializmus és ez éreztette hatását a szudétanémetségre is. Közben Csehország gazdasági válságokkal küzdött, kénytelen volt belső kölcsönt felvenni, új adókat kreálni, felemelni a forgalmiadó-tételeket. Udrzsalt 1932-ben Malypetr János váltotta fel. A kormány helyzete nem könnyű: nemcsak a gazdasági bajokkal kell megküzdenie, hanem a tornyosuló nemzetiségi problémákkal is. Az ő kormányzásának idejére esik a szudétanémetek híres Volkssport pere. A szudétanémetek nagy tornászalakulata egyre inkább a német nemzeti szociálista szervezetek formáját ölti magára, félig katonai jellegű intézménnyé válik, ezért perbe fogják, az egyesületet feloszlatják, négy szudétanémet képviselőt (Jung, Krebs, Schubert és Kasper) elfognak, feloszlatják a német nemzeti szociálistapártot, sőt a német nemzeti párt működését is felfüggesztik. (1933. október 4.) A német nemzeti szociálista képviselők elvesztik mandátumukat, valóságos rendőri felügyelet alá kerülnek, megtiltják számukra a lakhelyváltoztatást, leveleiket cenzúrázzák. A drasztikus intézkedések azonban éppen az ellenkező hatást váltják ki, mint amire a cseh kormány számítolt. A szudétanémetség a nyomás alatt még jobban Összefog. Ekkor tűnik fel az egyik tornászszervezet vezetője, Henlein Konrád tornatanár, aki új alapokon lát hozzá a szervezéshez. Szervezkedésének alapja a sejtrendszer, az embertől emberig terjedő meggyőzés módszere. Henleinék tökéletes munkát 125