Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE Uniója (1929). 1925-ben létesítik az egyetlen csehszlovákiai magyar főiskolát, a losonci református teológiát. A magyar társadalmi és kulturális szervezkedés során jelentős dátum 1928. Ekkor alakul meg a Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület (Szemke), amely a magyar falvak kultúrájának emelése, a népi tömegek nemzeti öntudatosítása és a Felvidék kisebbségi sorban kitermelt legnagyobb értékének, a nemzeti közösség tudatának kialakítása terén korszakalkotóan fontos nagy munkát végzett és amelynek munkarendszeréből, úgy véljük, még a trianoni csonkaország kulturális szervezetei is sokat tanulhatnak. Az 1920-as évek végén hallatja először szavát az a fiatalság, amely már a kisebbségi sorsban nőtt fel, értelme már akkor nyílt ki, amikor a cseh hódítók berendezkedtek és gyermekkori élményeit a kisebbségi sors viharai alakították ki. Ennek a fiatalságnak a mozgalmai tulajdonképpen nem tartoznának a felvidéki politika történetéhez, de az ifjúsági mozgalmak rövidesen olyan széleskörű társadalmi akciókká fejlődtek ki és olyan hullámokat vertek, hogy kétségtelenül politikai kihatásuk is volt. A főiskolás ifjúság mozgalmai a prágai Szent György Körből, öregcserkész alakulatból indultak ki. Ez a fiatalság ugyanis nemzeti nevelését nem az iskolákban kapta, hiszen ezek tanári karát a prágai iskolaügyi minisztérium és a pozsonyi iskolai referátus nevezte ki és ebből önként következik, hogy olyan embereket állítottak a magyar iskolák élére, akik nemzeti meggyőződésüket az odadobott koncért feladták. Igen sokszor magyarul még beszélni sem tudó tanárok kerültek a kisebbségi iskolák élére és tanári karába. Csak közbevetőleg jegyezzük meg, hogy hasonló volt a helyzet a szlovák iskolákban is, ahová cseh igazgatókat és tanárokat delegáltak. A magyar fiatalok nemzeti nevelést a szülői otthonon kívül csak a cserkészcsapatokban kaptak és a főiskolás fiatalság első szervezői is magyar gimnáziumi cserkészcsapatokban nevelt fiatalok közül kerültek ki. A Szent György Kör erjesztő munkájának volt az eredménye, hogy megalakult a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre Prágában, Pozsonyban és Brünnben. A Szent György Körből sarjadt ki a Sarló-mozgalom is, amely népi magyarságot, európai gondolkozást, szociális öntudatot hirdetett. Ezek a fiatalok a kisebbségi sorsot, mint nagy misszióvállalást fogták fel, — olyan tűzként, amelyben a magyarságnak meg kell tisztulnia. Makkai Sándor, volt erdélyi református püspök még nem írta meg «A magunk revíziója» című kisebbségi hitvallást adó tanulmányát, amikor ezek a fiatalok önmagukból már kitermelték az igazi kisebbségi életfelfogást. Sajnos, a repatriálások következtében a felvidéki magyarságnak szellemi vezetésre hivatottjai közül igen sokan eltávoztak és kevesen, voltak, akik kellő színvonalon tudtak volna foglalkozni ezzel a sokat olvasó, sokat tanuló, sokszor aszkétikus jellemű fiatalsággal. így könnyen férkőztek hozzájuk a magyar 117