Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE A magyarság vezetői tisztában voltak azzal, hogy követeléseik hangsúlyozása csak elvi jelentőséggel bír, mégis szavuk felemelésére szükség volt. A cseh kormány válasza a magyarellenes intézkedések folytatása volt. A keresztényszociálista párt kassai napilapját, az Esti Újságot 1921 őszén végleg beszüntették. Ez a lap, amelyet 1919-ben először tiltottak be, kétszeri újabb időközi betiltása után így végleg megszűnt a magyarság védelmének fontos sajtóorgánuma lenni. A közös bizottságra röviddel megalakulása után igen nagy feladat várt. A cseh kormány 1921-ben általános népszámlálást rendelt el. A magyarság tudta, hogy ettől a népszámlálástól sok függ, mert ennek alapján állapítják majd meg, hogy milyen nemzetiségi jogok illetik meg. A magyarság tudta, hogy a cseh bürokrácia nagyszerű apparátusa megmozdul és mindent megtesz, hogy a magyarság ezreit vagy idegen nemzetiségi rubrikába írja össze, vagy pedig egyszerűen elsikkassza. Megfelelő propagandára volt tehát szükség és erre vállalkozott a közös bizottság. A magyarság széles tömegei az első népszámlálás alkalmával tényleg helyt is állottak, de a hamisítások, nyilt csalások ellen nem volt védekezés. A népszámlálást végrehajtó cseh komisszáriusok igen sokszor önkényesen jártak el, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy egyes helyeken, így például Losoncon egész utcákat hagytak ki a népszámlálásból. A közös bizottság munkáját már ebben az időben megnehezítette a magyarság politikai mozgalmának e periódusban legfájdalmasabb incidense: Lelley Jenőnek, a keresztényszocialista párt elnökének féltékenykedése és személyi politikája. Lelley, aki a végletekig hiú ember volt, önmagára nézve sérelmesnek találta a közös bizottság irányító munkáját és ezért mindent felhasznált arra, hogy a közös bizottság szempontjaitól magát függetlenítse, utasításait pedig egyszerűen szabotálja. A magyarság politikai vezetői kezdetben nem akartak nyilt pártszakadást, mert érezték, hogy ennek kellemetlen visszahatása lenne a magyar tömegekre, éppen ezért a kényes helyzetet úgy oldották meg, hogy 1921 május 4-ikén Pőstyénben értekezletet tartottak és ezen egy nagyobb hatáskörrel felruházott vezérlőbizottságot hívtak életre. A vezérlőbizottság hivatása az egész kisebbségi magyar politika legfőbb irányítása volt. Ugyanezen az értekezleten alakult meg a magyar pártok külügyi bizottsága is, amelynek elnökévé Szüllő Géza, volt néppárti képviselőt választották meg. Szüllő Géza ekkor kapcsolódott bele intenzívebben a kisebbségi politikába. Munkásságát főleg nemzetközi vonatkozásokban fejtette ki. Megalakította a Magyar Népszövetségi Ligát, s mint ennek vezetője, emelt szót a külföldön a magyarság érdekében. Míg a közös vezérlőbizottság a szlovenszkói magyar politika irányító és tanácsadó szerve volt, addig a végrehajtó szerv, a memorandumokat, interpellációkat és petíciókat előkészítő iroda az 1922 február 17-én Losoncon megalakított szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki 109