Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

RÁDY ELEMÉR pártok központi irodája lett. Ennek az igen fontos munkát kifejtő intézménynek megalapítója és korai haláláig (1925) vezetője Petrogalli Oszkár volt. Az iroda nagy alapossággal, tervszerűen gyűjtötte a nemzetiségi sérelmeket, hogy azokat adott körülmények között, alkalmas pillanatban a világ lelkiismerete elé tárhassa. Petrogalli Oszkár halála után a központi iroda Prágába költözött, ahol vezetője egészen 1929-ig Flachbarth Ernő volt. 1929-ben Flachbarthnak Csehszlovákiából menekülnie kellett és akkor az iroda megszűnt. Ugyancsak 1922-ben alakult meg Kassán a Magyar Pártok Kultúrreferátusa, amelynek feladata a kultúrpolitika egységes irányítása és a magyarságot ért kultúrális és iskolaügyi sérelmek feltárása volt. Amikor 1936-ban a két magyar párt egyesült, a kultúrreferátust Pozsonyba helyezték át és ettől az időtől kezdve Fleischmann Gyula dr. vezetésével igen nagyjelentőségű nemzetvédő munkát fejtett ki. Az 1922. esztendő még egy szempontból korszakalkotóan fontos a felvidéki magyarság életében. Ez év június elsején indult meg a felvidéki magyarok európai színvonalú nagy fővárosi lapja, a Prágai Magyar Hirlap, amely egészen a felvidéki magyar területek felszabadulásáig nagy és fontos missziót töltött be a magyarság életében. A központi nagy magyar lap megalapítására szükség volt, mert a felvidéki magyarságnak ekkor még csak a kétségtelenül jól szerkesztett, de a helyi vonatkozásokon túlemelkedni nem tudó napi- és hetilapjai voltak. Amint a politikai szervezés szilárd alapokra helyeződött, megszülettek a magyarság központi politikai intézményei, nagyobb lendületet vehetett a társadalmi munka. A két párt mindig arra törekedett, hogy a legszélesebb népi rétegeket kapcsolja bele a nemzeti politikába és egészséges munkafelosztással a keresztényszocialista párt főleg a munkásságot, a kisgazdapárt pedig az agrárlakosságot szervezte be. A pártok nagy népnevelő munkát fejtettek ki. A helyi jelentőségű kultúregyesületekből átfogó, országos kultúrszervezetek alakultak. így a kassai Kazinczy Társaság, amely a megszállás előtt jelentőségében alig nőtt túl a vidéki kultúregyesületek színvonalán, ekkor országos szervezetté szélesül és keretei közé igyekszik megszervezni a jelentkező felvidéki magyar írókat. Hasonló elgondolások vezetik a pozsonyi Toldi Kör és a komáromi Jókai Egyesület vezetőit is. A kultúregyesületek munkájának az eredménye az, hogy a Felvidéken megindul az irodalmi élet is. Természetesen ebben az időszakban a felvidéki magyarság számára érték volt minden tollforgató és a jóindulatú dilettantizmus is hasznos munkát végzett. A trianoni határokon szellemi sorompókat vontak, a magyar szellemi termékek csak szórványosan jöhettek be és így az, aki a magyar írás munkása volt, nemzeti missziót teljesített, mert ha kevésbé művészi formában is, de ápolta a magyar lelkiséget. Természetesen már 110