Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

RÁDY ELEMÉR ségi tisztviselőket megvédje, hanem pusztán pártpolitikai okokból. A Svehlakormány egyre határozottabban kezdte követni az állami omnipotencia felé vezető utat. Gazdaságpolitikája, amelyet Rasin pénzügyminiszter dolgozott ki. és amelynek alapja a defláció volt, azt eredményezte, hogy az adók emelkedtek, drágaság következett be, a polgárság szegényedett, miközben az állam gazdagodott. Ennek a politikának az éle is elsősorban a nemzetiségek ellen irányult, de sújtotta az ország minden polgárát. A szociális elégedetlenség Rasin politikájával szemben egyre határozottabb lett és 1923-ban egy egzaltált kommunista az egyik csehországi pályaudvaron Rasin pénzügyminisztert lelőtte. A kormány úgy vélte, hogy erélyes rendszabályokra van szükség az elégedetlenekkel szemben. Nem felejtették el a kommunista lázadást sem és megszavaztatták a parlamenttel még 1923ban az állam és demokrácia rendjének védelméről szóló törvényt. Ez drákói szigorúságú törvény volt, amely súlyos börtönnel büntetett minden politikai bűncselekményt. Később ennek a törvénynek az alapján sokezer magyar embert ítéltek el; ennek alapján hozták meg az aránylag kis jelentőségű Himnusz-perek ítéleteit, döntötték el a tömeges kém-, izgatási és lázítási pereket. Tuka Bélát is ennek a törvénynek egyes szakaszai alapján ítélték el 15 évi fegyházra. A nemzeti ellenzék tiltakozott ez ellen, a petka szavazógépe azonban kitűnően működött. Csak három szociáldemokrata képviselőben ébredt fel a lelkiismeret szava és szavazott a törvény ellen. Emberségükért a jutalom a pártból való kizárás és mandátumuk elvesztése volt. Az első nemzetgyűlési választás után kezdődik meg a felvidéki magyarság nagyobb arányú politikai szervezkedése. Noha a szervezkedés Szlovenszkóban két pártban, Kárpátalján pedig három pártban történik, a pártok a legszorosabb egységben működnek együtt, és közös célkitűzésekért harcolnak. A felvidéki magyar politikai egység megszületése szempontjából nagyjelentőségű dátum 1920 december 17-ike. Ezen a napon Ó-Tátrafüreden jönnek össze a magyar pártok vezetői, hogy ezeket a közös célkitűzéseket megállapítsák. Tanácskozásuk eredménye az, hogy megalakul az ellenzéki magyar pártok közös bizottsága, a kisebbségi politika egyik legfontosabb szerve. A közös munkához csatlakozik a szepesi német párt, amely mindvégig a legszorosabb fegyverbarátságban működik együtt a magyar pártokkal. A zipser-föld magyarérzelmű német lakosságának vezetői és a párt megszervezői: Hefty Gyula, Nitsch Andor és Flachbarth Ernő. A közös bizottság már megalakulása alkalmával erélyesen állást foglalt a cseh kormány diktatórikus intézkedéseivel szemben, követeli a magyarellenes intézkedések viszszavonását, a tömeges kiutasítások megszüntetését, a politikai perek leállítását, a sajtószabadság korlátozásainak hatályonkívül helyezését, a gyülekezési és egyesülési szabadság megadását és nem utolsó sorban a tömegesen elbocsátott tisztviselőknek állásukba való visszahelyezését. 108