Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE ezekben a «kisebbségi» iskolákban a magyar etnikumban elszórt szlovák kisebbség iskolái is bennfoglaltatnak. Ezekbe a szlovák iskolákba hol kedvezményekkel, hol hatalmi szóval terelték a magyar gyermekeket. A Slovenská Liga nem volt állami intézmény, de hatalmas vagyonát állami szubvencióból szerezte, lényegében tehát nem volt másról szó, minthogy a jobbkéz nem tudta, mit csinál a balkéz, mert a külszín miatt nem is akarta tudni. . . A cseh politikában időközben nagy változás következett be, amennyiben a vörös-zöld koalició megbukott. A bukás oka az volt, hogy a szociáldemokraták baloldali, inkább kommunistának nevezhető szárnya ellenzékbe került a másik szárnnyal. A baloldal ugyanis a szociálizálás terén gyorsabb ütemet kívánt, nem elégedett meg a földreformmal, hanem követelte a bányák és gyárak nacionalizálását is. Ennek a pártválságnak lett a következménye, hogy 1920 szeptember 15-ikén Cserny József hivatalnok-kormánya vette át a kormányzást. A szociáldemokrata pártban pártszakadás történt és ennek következménye egy jogi jellegű vita lett. A kommunisták ugyanis maguknak követelték a pártépületet és az ebben lévő modern nyomdát. A vita odáig fajult, hogy a párt kivált baloldali szárnya általános sztrájkot rendelt el, sőt Kladnó környékén valóságos forradalom tört ki, amelynek vezetője egy Muna nevű képviselő volt. Muna kommunista kormányt alakított, sorozást rendelt el, megszállotta a brünni villamosműveket. Amikor a kormány katonaságot vezényelt ki a lázadók ellen, ezek Brünnben egy gépfegyveres századot leszereltek. Végül is csak két ezred katonaság tudta ezt a csehországi kommunista lázadást leverni. Munát háromezer társával letartóztatták. A Cserny-kormánynak először ezekkel a kommunistaízű szociálista zűrzavarokkal kellett megküzdenie. Ugyanakkor azonban a nemzetiségek is egyre határozottabban léptek fel és különösen a szudétanémetek olyan nagy eréllyel követelték jogaikat, hogy efölött a kormánynak is gondolkodóba kellett esnie. A szudétanémetek a nyilt akcióktól sem riadtak vissza. így például október 1-én a szudétanémet újoncok német nemzetiszínű szalaggal és a Wacht am Rhein-t énekelve vonultak be. A németség politikai vezetői külön német ezredek felállítását, német tisztikar kinevezését és német vezénylési nyelvet követeltek. A németség határozott fellépésére a cseh csőcselék válasza az volt, hogy 1920 november 26-ikán megrohanta a németek prágai ősi rendi színházát és azt birtokba vette. A színház a köztársaság fennállásának hátralévő esztendeiben mindvégig cseh kézen maradt. Az ország különböző helyein jelentkező szociális és nemzetiségi zavarok számtalanszor robbantak ki véres összeütközésekben, s a cseh csendőrök és rendőrök sortüze nem egy ember életét oltotta ki. A csehországi zavargásokkal egyidejűleg Szlovákiában is jelentkezik az elégedetlenség szociális, nemzeti és világnézeti síkon egyaránt. A nemze103