Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék érdekesebb barlangjai és szurdokvölgyei

Már maga a zsomboly környéke is elárulja, hogy valami rendkiK vülinek kell lenni ezen a típusosán karsztos tájon. A hitvány növényzetű, keményszálu, takarmánynak sem való fűvel nőtt területből hatalmas imésztuskók állanak ki. Embert, íállatot nem látni a környéken. Ridég, elhagyott, tölcsérszerü bemélyedésekkel, dolinákkal telt a vidék. Mintha külsejében is meg akarná erősíteni a nevét: »átkok földje«, »pokol előtornáca«, »ördögök birodalma«. Az 1927. év nyarán, inégy bátor fiatalember vállalkozott arra, hogy ezeket .a barlangokat átkutassa : K éfg s l e r Hubert, Bêliez? a y András, Fr(ank Is [tv iá n és Kiss Gyula. Elsőnek Kessler szállott ai vecsembükki barlang ismeretlen, em'bér sohsem

1 járta mélységébe, hova Frank is követte. A másik' kettő a zsomboly szájánál őrködött s vette át a tábori telefon fölküldött izenetét. Mennél mélyebbre ereszkedtek, annál meglepőbb környezet fogadta őket. Valóságos kőfüggönyök, oszlopok, pillérek sorakoztak egymás mellett. Kilencven méter mélységben érték el a fenekét borító törmelékkupot, melynek aljáról cseppkőképződményektől csaknem összenőtt oldalágak nyílnak jobbra, balra. Falait kőfüggönyök fedik. Fenekét a hófehérren tündöklő cseppkőformációk tömege borítja. Hogy e barlangfenékből a törmelékkúp afatt nagyobb mélységekbe járatok nyílnak, az kétségtelen, sőt nem lehetetlen, hogy az itt előforduló zsombolyok valamennyie egy hatalmas, ia'án a Barad'láéval vetekedő barlangrendszerbe torkolnak, vagy ezz<eí éppen összefüggésben vannak. Még a vecsembükki zsombolynál, is mélyebb az abaujmegyei Szádalmás határában, sziklába mélyedő A Imi ás izsomboly, melynek fenekét az előbb említett kutatók 113 méter mélységben találták meg. A kút falai eleiryle párhuzamosak és a leereszkedőben azt a hatást keltik, mintha azt nem a vízki ma rás, hanem ősidőceíi kőzetrepec'é: idézte voína elő. Negyven méter után az üreg szélesedni kezd. öt méterrel lejebb, hatalmas oldalüreg nyílása tátong. Alatta összeszűkül a kút, hogy aztán tölcsérszerűen újból kitáguljon és 25—30 méter átmérővel érjen feneket. Mint a vecsembükki zsombolynál, itt is hatalmas törmelékkúp fedi a feneket és olda'üregek mélyednek a kőzetbe, melyek csodaszép, gyémántosan csiľogó cseppkövekkel fedvék. A fenéken a mélybehu

rlt és századok óta korhadt fatörzsek hevernek, melyek toszforeszkáló esi lagszemű gombái képviselik itt az é'etet. Az Almási és Vecsembüki zsomboly hosszmetszete. — 86 — .1