Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

•óta áll a Bata-cég szolgálatában és vezeti a felsőveresmarti Cikta-üzletet. A megszállás alatt magyarsága miatt megfigyelés alatt állott. Neje: Salamon Hajnal, gyermekei: Margit, Ernő és Lili. Wolf Adolf gazdálkodó, Vajnág-. 1890ben szül. Huszton. Elődei az 1700-as években telepedtek le Máramarosfean1919-ben lett önálló gazda. 120 holdas birtokából 80 hold gyümölcsös. Három állandó alkalmazottja van, időszaki munkásainak száma 150—200. A técsői gyümölcskiállításon II. díjat nyert. A világháborúban az orosz fronton harcolt, egyszer megsebesült és hosszabb hadifogságot is szenvedett. A megszállás alatt is megmaradt magyarnak. Neje: Ausländer Ida, gyermekei: Jenő, Ernő, Tibor, Sándor és Imre. Wolf Béla Bernát kereskedő, Kövesüget. Itt szül. 1895-ben régi kárpátaljai családból. A kereskedő pályára lépett, majd 1914-ben hadbavonult, az orosz, olasz és albán fronton küzdött. Egyszer megsebesült. 1922-bne lett önálló kereskedő, átvette atyjának 1860-ban alapított üzletét. Felesége: Davidovics Helén, gyermekei: Irén, János, József, Mózes, Herman és' Rózsi. Ifj. Wolf Herman fűszerkerteskedő, és korcsmáros, Alsókalocsa. Itt szül. 1875-ben. Szakmáját atyja, Ábrahám mellett sajátította el. 1906-ban lett önálló kereskedő, később korcsmát is nyitott. A megszállás alatt magyar érzése miatt folyton üldözték a csehek, akik nagy birsággal -sújtották, mert nem adakozott cseh háborús célokra. Két évig mint altiszt küzdött a világháborúban az orosz fronton. Neje: Mermelstein Etel, hat gyermeke van. Wolf Lajos korcsmáros és gazdálkodó, Vajnág. Itt szül. 1898-ban. 1938ban lett önálló korcsmáros és birtokos. Gazdasága 8 hold. A cseh uralom alatt megőrizte magyarságát. Neje: Eis. dörfer Helén, gyermekei: Rózsi, Zsuzsi -és Miklós. Wolfmayer Ilona iskolaigazgató, Guta. Salánkon született, a képzőt Szatmáron végezte 1899-ben. Pedagógiai működését Gután kzdte el, 1926-ban nevezték ki igazgatóvá. Wyberál Mária kézimunka, és rövid-árukereskedő Dunaszerdahely. Itt született és iskolázott. 1939-ben alapította üzletét. A Prot. Nőegylet és a Barosst Szövetség tagja. Édesapja, néhai W. József résztvett a világháborúban és arany érdemkeresztet kapott. Zacskó István vezető jegyző, Nagymácséd. Itt szül. 1890-ben. Anyai ágon a székhelyi Székely erdélyi nemesi családból származik. Atyja: néhai Z. István vezető jegyző volt Nagymácsédon. Ö maga Pozsonyban végezte tanulmányait és közig, működését Nagymácsédon kezdte el. 1913-tól vezető jegyző. A megszállás alatt magyarsiága miatt sok üldözésben volt része. Neje: Sztrubár Julianna, gyermekei: István és Márta. Három öccse: Z. Zoltán, Ernő és Béla résztvett a világháborúban, Zoltánt és Bélát vitézzé avatták. Zavagyák Péter áll. tanító. Huszt. 1859-ben szül. T.-Újfalun. A képzőt Ungváron végezte. 45 éven á.t tanított Lipcsemezőn és 1924-ben vonult nyugalomba. Nevéhez fűződik az Olvasókör és az énekkar megalapítása. Kerületi gazd. felügyelő. Háromszor tüntették ki pedagógiai érdemeiért. Minden magyar ügyet támogatott. Neje: Sereg hy Matild, nemesi származású. Hét gyermeke van. Fia résztvett a világháborúban. Zámpory József kalapos m., Somorja. 1875-ben szül. Losoncon. Iskolázása után kitanulta a szakmáját, mint segéd Léván, Vácon és Somorján dolgozott. 1904ben önállósította magát. Üzemét fiával együtt vezeti. Vásárokat látogat. Az Egy. Magyar Párt tagja. Néhai neje: Baráth Erzsébet volt. Gyermekei: Béla kalapos, Erzsébet, Lenke férj. Csete Sándorné, Mária, József kalapos, Pál hentes, Ilonka férj. Wagner Lajosné, Teréz és Dezső. várbogya', alsógelléri és laki Zárdy Albin volt kúriai bíró, Kolta. 1852-ben szül. Komáromban. Komáromban érettségizett, azután elvégezte a budapesti egyetem jogi fakultusát. Budapesten mint ügyvéd működött, majd igazságügyi szolgálatba lépett. Pécsett alügyész, Szekszárdon törvényszéki bíró, Rózsahegyen, azután Nagykanizsán törvényszéki elnök volt kúriai bírói címmel. 1914-ben négy évtizedes állami szolgálat után ny»galomba vonult és 1924-ben elhunyt. Öz— 211 —