Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

vegye: bonyhádi Perczel Erzsébet, gyermekei: Elemér min. tanácsos, Er­zsébet, Albin ny. várm. főjegyző, Olga férj. Blaskovits Kálmánné és Magdolna férj. Gombay Sándorné. Záreczky István vendéglős, Galánta. A község legrégibb vendéglőjét évekig vezette, mint üzletvezető és 1939-ben lett az ő tulajdona. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Lelkes har­cosa volt a MNP.-nak. Felesége: Krikó Mária. Zárnyai Olvasókör. 1921-ben alakult Todavisics Mihály ig. tanító kezdemé­nyezésére. A kört Duchnovics Sándorról nevezték el. Székhelye az állami iskola. Ismeretterjesztő előadásokat és műked­velői előadásokat szoktak rendezni. A' kör fejlesztésében nagy érdeme van Po­loncsák György gkat. lelkésznek, Szaba­dos János tanítónak és apjának, Szaba­dos Mihálynak, valamint Gedzar Mag­dolna tanítónőnek és Novotnik Mihály­nak. A Kanadából visszatért ukránok olvasókört létesítettek, de ezt Todav­csics Mihály ig. tanítónak sikerült szét­oszlatni. A zárnyai Olvasókör jelenlegi elnöke : Todavcsics' Mihály, alelnöke : P'o­lencsák György gkat. lelkész, könyvtá­rosa: Novotnik Mihály, titkára: Sza­bados János. A körnek 50 tagja van. Zelencsuk Péter ny. állami útkaparó, Tiszaborkút. 1868-ban szül. Rahón. Tény­leges katonai Szolgálata után, 1901-ben az állam szolgálatába lépett mint útka­paró- Felesége: Krancsuk Jandah, gyer­mekei: Anna, Iván, Vaszily és Mária. Zelíkovics Herman kereskedő, Tala­bérfalu. 1871-ben szül. Darván. Isko­lázása után szülei mellett dolgozott, majd önálló kereskedő lett. Üzletét most már a gyerekei vezetik. Neje : Rebovics 1 Esz­ter, gyermekei: Aladár, Leó, Dávid, Sá­ri, Márton, Rózsi és Nátán. Zelíkovics Mayer gazdálkodó, bér­cséplő, Komlós. 1904-ben szül. Mun­kácson. Családja századokkal ezelőtt te­lepedett le itt. Apja: Viktor, Amerikában él. ö maga 1931-ben lett önálló gazda Komlóson 3 holdon. Három társfával együtt két garnitúrával bércséplést végez. A megszállás alatt megőrizte magyar­ságát. Neje: Manskopf Piri, leánya: Má­ria. Zelmanovits Lőrinc pékmester, Király­háza. 1907-ben szül. Nagylcomjáton. Ipa­rát Nagyszőllősön tanulta ki. 1929-ben lett önálló mester Királyházán. Mindig támogatta a Magy rar Pártot. Üzeme két kemencés. Neje: Goldstein Irén, gyer­mekei : Sándor és Elza. Zelniczky István körjegyző, Tallós. 1909-ben szül. Nagysáron Lengyelország­ból eredő családból. Léván érettségizett, a közig, tanfolyamot Pozsonyban végez­te. Gyakornoki évei után 1934-ben s. jegyző lett Köbölkúton, majd Nyitra­ivánkán. 1937-ben Nemeskajalon, 1939­ben pedig Tallóson választották meg könegyzővé. A. sport-egyesület megszer­vezője és elnöke. Felesége: Wianger Irma. Zelovics Vince birtokos, Kismánya. Itt szül. 1827-ben régi nemesi családból. Önálló ga.zda 9 k. holdon. A világhábo­rúban két évig katonai szolgálatot- tel­jesített. 1930 óta községi képviselő és tanácstag. Jelenleg közgyám, a Hitelszöv. ig. tagja. A ref. egyház volt kurátora, most presbitere. Neje: Fekets Lidia, gyermekei: Teréz, Julianna férj. Sáray Györgyné, Ida férj. Sóky Gyuláné, Jolán és Sándor. Zhoda Fogy, Szövetkezet — ötvös­falva. lo^ó-ban alakult Bokotev Géza., Simon István és Bilinszky Emil közre­működésével. Elnöke: Mitroka Imre, ügyvezető: Túrok István, könyvelő: Bo­kotey Géza, pénztárnok: Simsia István­Zima Tivadar áll. polg. iskolai igaz­gató, Ökörmező. 1913-ban szül. Visz­lankán. Tanulmányait Ungváron és Eper­jesen végezte, 1933-ban tanítói oklevelet kapott. Ig. tanító volt Litényben és Kishárson. 1937-ben polgári iskolai szak­vizsgát tett és mint ilyen Szerednyén működött. 1939 szeptember elsején ki­nevezték az ökörmezői polgári iskola igazgatójává. 1938 decemberében haza­fias magatartása miatt 1 és fél évre ítélték a csehek. Zipszer Adolf gazdálkodó, Körösmező. Itt szül. 1886-ban. Tejkurzust végzett, '939 őta a Zsidó Tejszövetkezet veze­tője. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött és mint I. o r számvivő őrmester szerelt le. Koronás, vas érdemkeresztet és vöröskeresztes bronz érmet kapott. Az 1918-iki ukrán betöréskor a helyi nemzetőrség parancs­noka volt. Neje: Merdinger Ilka, gyer­mekei: Irén és Ernő. Zipszer Chajber kereskedő, Tiszabog­dány. 1878-ban sz. Atániián. Elődei az — 212 —

Next

/
Thumbnails
Contents