Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Végh Bernât kereskedő, és gazdálkodó, Alsóapsa. Itt született 1894-ben. Elődei résztvettek a község alapításában és emlékük meg van örökítve a 400 éves templomban. Iskolázása után apja mellett szerezte kereskedelmi ismeretéit, majd az ő halála után átvette az üzletét. Testvérével közösen 40 holdon gazdálkodik. A megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Neje Amsei Hajnal, gyermekei: Perec, Málkán, Sájdel, Tóba, Zsiszi és leik. Vicsevics Pál, a »Szolyva« R. T. portása, Szolyva. Itt született 1894-ben. — Ungváron kitanulta a mükertészetet és mint kertész 1911-bn a Máv szolgálatába állott, majd forgalmi beosztást kapott. Az orosz betöréskor Miskolcra menekült. Később Dubrinicsen a Banklincég alkalmazottja volt, majd a Szolyva R. T.-nél mozdonyfütő lett. Itt működött 1922-ig. Öt évvel később ismét a Szolyva szolgálatába került, 1938-ban a kapuőrséghez osztották be. Vida István gazdálkodó, Pozsonycsákány. Itt született 1886-ban, 1912-ben lett önálló gazda 32 m. holdon és birtokát azóta 60 holdra gyarapította. Résztvett a Rvilágháboruban, az orosz fronton harcolt. 1915 juniusában hadifogságba esett, de hamarosan visszaszökött. Később egyszer megsebesült. Az Egyesült Magyar Párt tagja. Neje Hollósy Erzsébet, gyermekei: Éva és Rezső. Vida János ny. vasutas, Dercsika. — 1867-ben szül. Tardoskedden. Atyja mellett kitanulta a takácsságot, Érsekújváron pedig az órásipart, majd a Máv kötelékébe lépett. Több helyen) állomásozott, a csehek az eskü megtagadása'mi.att elbocsátották és 1922-ben nyugdíjazták. 1936-ig Pozsonyban lakott, azután Dercsikán telepedett le. Neje Ocsvay Agnes, gyermekei: Árpád, és Róbert. Két fivére: Károly és Ernő hősi halált halt. Vig'h Antal gazdálkodó, Medve. Itt született 1884-ben. 1906 óta önálló gazda, mai birtoka 30 m. hold

1. Végigküzdötte a világháborút a

z orosiz és olasz fronton. A Kcsk tulajdonosa. Községi képviselő, a Magyar Párt tagja. Neje Oross Erzsébet, gyermekei: Antal, Gyula, Mariska, József, László és Erzsébet. ľ i Vigh Lajos vegyeskereskedő, Sika

r bony. Itt született 1901-ben. Iskolázása után a Máv szolgálatába lépett, de később a csehek elmozdították állásától. Üzletét 1930-ban nyitotta. A MNP. tagja. Neje Fekete Lidia, gyermekei: Lajos, Zoltán, Ferenc, Béla és LászlóiVinár Péter cs. törzsőrmester, Hátmeg. 1902-ben született Alsógerébenben. Fiatal korában kiseg-tő erdész volt, katonai szolgálata után pedig a csendőrség kötelékébe lépett, ahol 13 évet töltött el. Neje- Foltán Ilona, aki 1929-ben a posta szolgálatába került és mint postamester működik. Gyermekei: Ilona és Rózsi . i munkácsi Vincze Aladár községi pénztáros, Nagybocskó, Itt született 1908ban régi nemesi családból. Atyja, István mozdonyvezető, aki résztvett a világháborúban. ö maga a középiskolát Szatmáron és Brassóban végezte és itt érettségizett. A cseh uralom alatt magyarsága miatt nem kapott állást. 1939 márciusában községi pénztáros lett Nagybocskón. 1 Vincze Ágoston gazdálkodó, Kismácséd. Itt született 1903-ban. 1926-tolan lett önálló gazda, mai birtoka 30 holdTörzskönyvezett 'állatai vannak. Egy ki. állításon I. dijat nyert. A helyi magyar párt ügyv. elnöke. Neje Mészáros Gizi, gyermekei: Imre és Lídia. Id. Visnyosz'ky János kerékgyártó m., Rákócziszállás. 1872-ben szül. a lengyelországi Zsupanyban. Felsővereckén iskolázott, mesterségét Felsőgerebenben tanulta ki. 1893-ban önállósította magát Rákócziszálláson. Mint tüzérmester végigküzdötte a világháborút a szerb, montenegrói, olasz és orosz fronton, három ízben megsebesült. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Nejei Borsányi Mária-Erzsébet, fia: János. Vjszánik Endre volt jegyző, Pluszt. 1879-ben szül. Técsőn. Tanulmányait? Máramarosszigeten végezte. Mint s. jegyző kezdte el közjg. pályáját Herincsén, majd mint jegyző Majdánkán működött. Ezután betegsége miatt Herincsére költözött, ahol meghalt. Özvegye: Lux Mária, fia: László. Vizauer Ferenc Hangya-üzletvezető, Körösmező. Itt szül. 1875-ben. Atyja, néhai V. Antal ácsmester volt. Ő maga fiatal korában kitanulta a kőmívesipart és 30 éven át mint munkavezető az államkincstár szolgálatában állott, majd három éven át önálló mester volt- 1924 óta a körösmezői Fogyasztási Szövet— 206 —