Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

kezet üzletvezetője. A háború alatt mint nélkülözhetetlen felmentést kapott és megbízták a közs'ég h. bírói tisztével. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított és sokat fáradozott a magyar iskola érdekében. Neje: Gasparovics Emma, gyermekei: István kereskedő, Imre (érettségizett) Hangya-vezető és Antal áll. tanító. Vizy Lajos férfiszabó m. és gazdálkodó, Várkony. Itt szül. 1884-ben ősi nemesi családból. Szakmáját Csallókör* •nyéken tanulta ki, mint segéd Pozsonyban és Győrött is dolgozott. 1912-ben önállósította magát. Ii holdas gazdasága van. A világháborúban hadimunkás volt Pozsonyban. A Magyar Nemzeti Párt titkára volt. Magyar érzelme miatt a csehek folyton zaklatták és egy havi fogházzal sújtották. Hosszú ideig községi képviselő és tanácstag volt. Neje: Nagy Erzsébet, gyermekei: Mária, Lajos, József, Gizella, Viktória •és Ilonka. Testvére: Vendel és sógora: Nagy József hősi halált halt. Volyvovics Sámuelné p. ü. igazgatósági tisztviselő özvegye, Huszt. Néhai férje az 1920-as években került az állam szolgálatába. Résztvett a világháborúban és 1926-ban halt megköt gyermeke van. Voloscsuk Alexander ny. áll. útkaparó, Lonka. Itt szül. 1865-ben. Katonáskodása után 1888-ban az állam szolgálatába lépett mint útkaparó és 1926-ban vonult nyugalomba teljes elismerés mellett. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. Neje: Korzsenyuk Magdolna, gyermekei: Gergely községi bíró, László volt káncstári erdőőr, Miária, Anna oki. tanítónő, Ilona, Magda oki. tanítónő, Mihály és Miklós. Voloscsuk Gergely gazdálkodó, községi bíró, Lonka. Itt szül. 1891-ben. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháború. Az olasz fronton küzdött szakaszvezetői rangban. Kitüntetés eií kétszer kisezüst és bronz v. é., Kcsk, A Magyar Párt alelnöke, a nemzetőrség parancsnoka volt. 1939 márciusában első bíróvá <nevezték ki. Neje: Hosztcsuk Mária, gyermekei: Irén, Lili és János. Volosin Gábor áll. igazgató-tanító, Beregbükkös. 1902-ben szül. Iloncán. A képzőt Munkácson végezte. Hét éve tanít Beregbükkösön. Felesége: Kolabiska ; Ilona áll- tanítónő Beregbükkösön. Volosin László Hangya-Üzletvezető, Nagylucska. Itt szül. 1909-ben. Iskolázása után kitanulta a hentes- és vendéglősipart, majd a tejfeldolgozó szakmát. '1931-ben a nagylucskai Fogyasztási Szövetkezet üzletvezetője lett. Felesége: Bihari Anna, leánya: Anna. nagylucskai Volosin Olga ny. képez^ üei tanárnő, Huszt. Helecsényben született régi nemesi családból. Édesapja: néhai V. János gimn. tanár és gkat. lelkész volt- Ö maga a tanítóképzőt Ungváron végezte, tanárnői oklevelét Szatmáron kapta. Tornatanárnői és kézimunkatanitónői oklevele is van. Negyvenhárom éven át fejtett ki áldlásos pedagógiai tevékenységet Ungváron., Nyugalmazása után, 1938-ban telepedett le Huszton. A huszti árvaházat az ő családja alapította és maga is támogatja az intézményt. Jelenleg is tíz, árvát nyaraltat a szőllőjében. Vöröss János rk. plébános, Tallós^ Itt szül. 1890-ben régi nemesi családból. Érettségit Érsekújváron tett, a teológiát Esztergomban végezte. 1912-ben szentelték pappá- Káplán volt Nógrádpatakon és Tallóson. 1918-ban királyrévi, 1931-ben pedig tallósi plébános, sá nevezték ki. A Fogy. Szövetkezet elnöke. Vöröss Kálmán cukrász és mézeskalácsos m., Nagymegyer. Itt szül. 1904ben. Atyja és nagyapja is ' mézeskalácsos volt. A család Hódmezővásárhelyről származik, ö maga atyja, néhai Gyula mellett szabadult fel. 1939-ben önállósította magát. Ipartestületi tag. Waldmann Károly rőföskereskedő, Galánta. Üzletét 1935-ben létesítette. Divatárút is tart. Édesapja, W. Simon, 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt. Wassermann Márkus szatócs, Sztrebicsó. Itt szül. 1908-ban. 1934-ben átvette atyja szatócsüzletét. Felesége: Goldberger Regina, gyermekei: Jolán és Etus. Weinberger Benő likőrgyáros, Nagyszőlős. 1901-ben szül. Ungyáron. A polgári iskola elvégzése után likőrgyárban praktizált 8 évig, majd borkereskedő lett. 1937-ben létesítette mai likőrgyá— 207 —