Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Az egés'z ottani környék egyetlen mű­kőkészitője, a vágai rk. iskola, a vág­sellyei földműveskor, a galántai Han­gya szöv. vágóhidjának, a vezekényi kat iskola stb. mükőkészitése az ő( mun­kája. A megszálás alatt a Magyar. Nem­zeti Párt tagja volt. Felesége Alföldi Margit. Gyermekei: Margit, Lajos, Já­nos és Endre. Vecsey Lajosné sz. Takáts Olga ref. igazgató tanitónő, Martos. Pozsonyban született régi nemesi családból. A kép­zőt Pozsonyban végezte. 1906-ban kezdte meg pedagógiai működésiét s azóta meg­szakítás nélkül működik. Férje Marto­son születet, Nagykőrösön végezte is­koláit és segédjegyző lett, de a cseh meg­szálláskor állását vesztette- Az iskola tanulóinak száma 100—|i 10, 8 osztályos, 2 tanerős. Váradi Béla kisbirtokos, Csallóközkürt. Itt született 1883-ban. Fiatal korában szülei mellett gazdálkodott. 1925-ben lett önálló gazda 30 holdon. Állattenyésztés­sel Is foglalkozik. Az Egyesült Magyar Párt tagja. Neje Pöte Julia, gyermekei: Anna, Mária és 1 Lajos. Mostohaapja és három testvére résztyett a világháború­ban, kettő hősi halált halt. Vecsey Viktor ref. lelkész, Martos. 1894-ben Vágfarkasdon született régi ne­mesi családból. Atyja, Kálmán 36 éven át volt Martoson tanitó. Ő maga a teoló­giát Pápán végezte, 1913-ban avat­ták fel. Pöröcsényben, Komáromban, Ipo'lypásztón volt s. lelkész, Garamszent­györgyön lelkész, 1937 óta pedig a martosi ref. egyház vezetője, a kultuif­egylet és a helybeli fogy. szövetkezet vezetője. Felesége: Frecska Aranka. Az itteni ref. egyház a 17. században ala­kult, temploma ugyanazon időben épült, inai temploma 1899-ben. Az egy­ház 768 lelket számlál és 2 tanerős iskolát tart fenn. Vendégh László vendéglős, Nagyma­gyar. 1894-ben született Nagykeszjn, ne­mesi család sarja. Iparát Komáromban tanulta ki, mint segéd Budapesten, Rutt­kán és Zomboťban működött. 1935-ben Nemesócsán, 1938-ban pedig Nagyma­gyaron önállósitotta magát. Itt a köz­ségi nagyvendéglőt bérli. Résztvett a világháborúban, az olasz és orosz fronton harcolt és 18 hónapig orosz hadifog­ságot szenvedett. Szökés útján tért vissza Egyszer megsebesült, mint őrvezető sze­relt le- A MNP. tagja. Neje Németh Ro­zália, gyermekei: Irma férj. Jaskó László­né, Julianna és Teréz. ; Verbescsuk István gkat. lelkész, Kis­rákóc. 1893-ban született Kőrösmezőn. A középiskolát Máramarosszigeten, a te­ológiát Ungváron végezte. 1921-ben szen­telték pappá és még ez évben megkezd­te lelkészi működését Lipcsemezőn. 1928 óta Kisrákóc gkat. lelkésze. 1939 feb­ruárban az ukránok elfogató parancsot adtak ki ellene, de hivei elszöktették. Neje Zlocky Ilona, gyermekei: Irén, Éva és Olga. Verbovszky István községi biró, Fri­gyesfalva. Itt született 1889-ben. Hos^­szabb ideig a vasgyárban dolgozott. —• Nyolc évig község ipénztáros volt, 1939 márciusában biróvá választották. A vi­lágháborúban az orosz fronton harcolt és négy évnél hosszabb ideig hadifog­ságot szenvedett. Neje Hudák Mária, — gyermekei: István, András, József, Klá­ra, Mária, Etel és Anna. Verhovinai Fogyasztási Szövetkezet. — Alsóverecke. 1922-ben alakult Scserecz­kv László kezdeményezésére. 86 tagja van 518 üzletrésszel. 1923-ban székházul megvette az akkori zsidó korcsmát. Az épületet megfelelő módon nagyobbították. Vendéglőjéhez táncterem ési négyszobás szálloda is tartozik. Itt van az árubolt, a trafik és a postahivatal^ valamint a Hitelszövetkezet irodája is. A Fogy. Szö­vetkezet elnöke alapitásától Scsereczky László. Verseghy Nagy András vezető jegyző, Nagyfödémes. 1901-ben született Érsek­újváron. Tanulmányait szülővárosában és Pozsonyban végezte. Közigazgatási mű­ködését Nagysurányban kezdte el 1921. ben, azután még több helyen működött. 1939-ben lett vezető jegyző- Nagy­födémesen. Neje Pess Erzsébet. Dr. Vezér Ferenc nőgyógyász, körze­ti OTI-orvos', Polena. 1908-ban szüle­tett Kispesten. 1928-ban érettségizett, — majd 3 és fél éven át kegyestanitórendi szerzetes volt, azután elvégezte az or­vosi egyetemet Budapesten. Diplomáját 1936-ban kapta. 1931—37-íig a bp esti men­tőegyesület orvosa volt. Ez idő alatt 'di­csérő oklevélben, bronz és ezüstt érem­ben részesült. 1936—39-íg a Szt. Margit­kórház szülészeti osztályán működött mint segéd-, illetve alorvos. 1939 ápri­lis 20-án telepedett le Polenán. ' — 205 —

Next

/
Thumbnails
Contents