Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Takács Zsigmond géplakatos m., — Vágfarkasd Itt született 1902-ben. Iskolázása után kitanulta mesterségét, mint segéd a Mávnál működött Pozsonyban. 1928-ban önállósította magát. Bércséplést ís végez. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. Az ipartestület tagja. Neje Kovácsik Veronika, gyermekei: Irma, József, és Kálmán. Atyja, József hősi halált halt. ,

v ; Takács Kálmán kovács m., Vágfarkasd. 1887-ben született Deákiban. Iparát atyja, néhai László mellett tanulta ki, azután évekig mint segéd dolgozott1916 óta önálló mester. A világháborúban mint katonai kovács Kattaróban és Montenegróban teljesített szolgálatot. A MNP. tagja, községi képviselő, 32 év óta pénztárosa a tüzoltó-egyesületnek. Ipartestületi tag, a helyi Iparoskör elnöke. Neje Csizmadia Eszter, gyermekei.: Zoltán kovács és Magda. Testvérei: László és Zoltán hősi halált haltak. Tamássy István ref. ig. tanitó, Kulcsod. 1901-ben született Izsópon ősi nemesi törzsből. Egyik elődje a komáromi vár kapitánya volt. A képzőt Pápán végezte 1922-ben. Katonai szolgálata után Csiüzpatoson kezdte el pedagógiai működését. Közben Pozsonyban érettségit tett. 1926 óta ig. tanitó Kulcsodon. —Gazdasági tanítói diplomája isľ van, 1938ban polgári iskolai tanári vizsgát tett. A megszállás alatt minden magyar ügyet támogatott. Neje: Farkasdy Ilona, leánya: Ibolyka. Atyja és testvére frontharcos

1 volt a világháborúban^ Tamás János vendéglős, Polena. —• 1896-ban született Ungváron. Fiatal korában kitanulta a cipőfelsőrészkészitő ipart, mint segéd Miskolcon és Budapesten is dolgozott. 1916-ban hadbavonult, az orosz fronton harcolt és súlyosan megsebesült. Felgyógyulás után Albániába vezényelték. Leszerelése után Budapesten folytatta iparát. A kommunizmus- idején visszatért Ungvárra. 1920ban Királyhelmecen önállósította magát, de betegsége miatt megszüntette üzemét és Nagyszőllősön üzemvezető lett egy cipőgyárban, majd 1928-ban a szolyvai Magyarház vendéglőse lett. 1928-ig működött itt, amikor a csehek megvonták állampolgári jogait. 1939-ben megnyitotta Polenán »Magyar vendéglő«-jét. Taninecz László hentes m. és vendéglős, Szolyva. 1893-ban született Várpalánkán. A hentesiparban Szoiyván szabadult fel 1913-ban. 1919-ben lett önálló hentesmester. 1930-ban étkezdét nyitott, melyet 1939-ben étteremmé nagyobbított. Ezt a felesége vezeti. Taninecz végigküzdötte a világháborút, az orosz és román fronton harcolt, egyszer megsebesült. Őrvezetői rangban szerelt le. A Kcsk és seb. érem tulajdonosa. A Kat. Legényegylet alapító tagja. Neje: Felinder Terézia, gyermekei: Tibor, Erzsébet és István. Tanitó Gyula gazdálkodó, Zsigárd. Itt született 1897-ben. Iskolázása után kitanulta a lakatosipart, mint segéd a Máv-nál működött Budapesten. 1919 óta önálló gazda, birtoka 35 hold. A MNP. tagja, községi képviselő, a Fogy. Szöv.. volt pénztárosa. Tar Károly iparvasuti állomási felvigyázó, Polena- 1885-ben született Szernyén. 1902^-1913^ a Máv-nál teljesített forgalmi szolgálatot, azután a »Szolyva« Falepároló R. T. kötelékébe lépett mint áll. felvigyázó. Résztvett a világháborúban, mint szapőr az olasz és orosz fronton küzdött, egyszer megsebesült. 1918-ban Odesszába ment a megszálló csapatokkal és itt érte az összeomlás. Kisezüst v. é.-t és seb. érmet kapott. Neje Kiss Ilona, gyermekei: Margit, Ilona és Ibolya. Taracközi Ipari Bank. 1926-ban alakult. A részvényesek száma 283. A bank irányítását Zsidovits József ig. tanitó végzi, akit 1934-ben alelnökké választották. Tatár Arpád Hangya-üzletvezető, Tekeháza. 1916-ban született Dégen. Iskolázása után kitanulta a vegyeskereskszakmát, azután mint segéd működött Bicskén, Gyömrőn, Rákosszentmihályon és Kábán. 1931 óta vezeti a tekeházi szövetkezeti üzletet. Taub Jakab- Herman malomtulajdonos, Frigyesfalva. 1909-ben született Munkácson. Politikai okból sem volt soha büntetve. Képesített molnár és malmát maga vezeti. Tauber Gusztáv műszerész és gáp^ javító m., Somorja. 1899-ben született Zurányban. Iskolázása után kitanulta a müszerészipart Pozsonyban és mint segéd is ott működött. 1921-ben megalapította Somorján műszerész üzemét, valamint gép- és autójavító műhelyét. Benzinkutkezelő. 1917—18-ban az olasz fron— 193 —