Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

ton harcolt, egyszer megsebesült. A M. N. P. tagja. Neje Chudy Krisztina, — gyermekei: Vilmos és Ede. Táfi Demeter László gazdálkodó, I. biró, Felsőapsa. Itt született 1884-ben. önálló gazda 5 hold birtokkal. Részt­vett a világháborúban, az orosz fronton küzdött és két évig hadifogságban szen­vedett. Hazafias magatartása miatt a csehek három izben elzárásra Ítélték. Ä magyar katonai közigazgatás; 1939 már­ciusában a község I. birájává nevezt e ki. Nős, gyermekei: Elek és László. Tátra Bank fiókja — Rimaszombat. A A központ Pozsonyban működik. A fiók 1920-ban létesült. Mindenféle banküz­lettel foglalkozik. A visszacsatolás óta kizárólag magyar tisztviselői vannak. Számuk 12. Igazgató: Sárkány Ist­ván, körzeti ellenőr: Gabnai An­tal igazgató, cégvezető: Kemény Géza, Bloch Oszkár és Weisz Frigyes­A rimaszombati fiók magába olvasz­totta a Gömöri Bankot, a Gömöri Hi­telbankot és a Rimaszombati Keresk. és Közgazdasági Bankot. Id. Tedorka László ny. ig. tanitó, Huszt. 1874-ben született Beregfogara­son. A képzőt Ungváron végezte. Mű­ködésének állomásai: Ilonca, ölyvös, Bi­lin, Leordina. 1916—31-ig Huszton taní­tott, majd nyugalomba ment. A magya­rosítás terén szerzett érdemeiért elis­merésben részesült. Neje Bonkálói Márta, gyermekei: László áll. tanitó, Miklós iparos, Margit és Ilona áll. tanítónők, István papnövendék. Tendier Herman malomtulajdonos és vendéglős, Lonka. x886-ban született Ti­szabogdányban, ahol elődei már a 18-ik században letelepedtek. 1914-ben lett ön­álló vendéglős Lonkán, vizihajtásos mal­mát 1919-ben vásárolta. Résztvett a vi­lágháborúban, az orosz fronton harcolt, egyszer megsebesült és két évig orosz hadifogságot szenvedett. Kitüntetései: — bronz v. é., és Kcsk. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. Neje: Steimecz Fáni, nyolc gyermeke van. Tendier Zsigmond kereskedő és korcs­máros, Tiszabodgány. Itt született 1893­ban. 1920-ban átvette azf atyja által 1860­ban alapított üzletet és korcsmát. Részt­vett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült és mint 3 5 0/0-os hadirokkant szerelt le. A megszállás alatt magyarsága miatt üldözték a csehek és ukránok­Neje: Jahr Anna, fia: Cheim, neveltfia: Lázár. ' Tendier Zsigmond volt uradalmi vadőr. Tiszabogdány. Itt született 1865-ben. Is­kolázása után aradalmi szolgálatba lé­pett és negyven évig működött állásában­A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. 1920-ban elhunyt. Kilenc gyer­meke maradt. Herman fia 1916-ban hősi halált halt az orosz fronton. Terbán Mihály gkat. lelkész, Kenézpa­tak. 1910-ben született Beregbárdoson. A középiskolát Ungváron, a teológiát Olmützben végezte. 1937 óta vezető lel kész Kenézpatakon. Neje Fankovich A lexandra kenézpataki tanítónő, egy lá­nyuk van : Katalin. Tersztyánszky Mátyás ny. bírósági tisztviselő, Dunaszerdahely. Itt született 1887-ben ősi nemesi családból, amely az 1700-as évek végén telepedett le Dunaszerdahelyen. A középiskolát Bu­dapesten és Pozsonyban végezte, azután a bazini és nagyszombati jbíróságon működött, majd telekkönyvi tisztviselő lett B.-Újfalun. Mint dunaszerdahelyi te­lekkönyvezető , 1923-ban nyugalomba vo­nult. 1927-ben ingatlanforgalmi irodát nyi­tott, 1939-ben pedig öccsével együtt mo­zit létesített, amely modern felszerelé­sű. Mint tüzéraltiszt végigküzdötte a vi­lágháborút az orosz és olasz fronton­Kisezüst v. é.-t és Kcsk-t kapott. A Baross—Szövetség és a Méhész—egye­sület tagja, a keresztény munkásegylet alapitója. Anyai ágon a nemes Kondé­család sarja. Egy lánya van: Erzsébet. Téglás András kereskedő, hentes és mészáros m., Imely. 1887-ben született Marcelházán. Komáromban tanulta ki a husipart. 1924-ben lett önálló mester Izsán, 1939-ben pedig I melyen. Vegyes­kereskedése is van. Végigküzdötte a világháborút a szerb, román és olasz fronton. Két ízben kitüntették a bronz v. é.-mel. A megszállás alatt megőriz­te magyar hűségét. Az ipartestület tag­ja. Neje: Gyenty Julianna, gyermekei: Margit, András és Ilona. Thegze János gkat. lelkész, Nagyáb-* ránka. 1905-ben született Beregpapfalván. Munkácson érettségizett, a teológiát — Ungváron végezte. 1930-ban szentelték pappá. Pluszton s. lelkész volt, azután 1931-ben Tiszakirván, 1933-ban pedig — N agy ábránkán lett vezető lelkész. Ne­je: Lür Jolán, volt kisegítő tanítónő, — 194 —

Next

/
Thumbnails
Contents