Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

vett Oroszországban a kommunisták ellen való küzdelemben, majd el kellett menekülnie. Szelmenczy Erzsébet ny. dohánygyári irnoknő, Munkács. Itt szül. 1890-ben. Négy középiskola elvégzése után előbb munkásnő lett a munkácsi dohánygyárban, majd irodai munkára osztották be. 32 évi szolgálat után 1937-ben vonult nyugalomba. Fivére, József a világháborúban az orosz fronton eltűnt. Szemedi Illés gkeleti lelkész, Ilonca. 1897-ben szül. Lukován. Munkácson -érettségizett, a lelkészi vizsgát Huszton tette le. Oklevelét 1928-ban kapta és még ez évben megkezdte lelkészi működését Iloncán. 1916— 18-ban résztvett a világháborúban, szakaszvezetői rangban harcolt az orosz, román és olasz fronton. A kisezüst v. é. és Kcsk. tulajdonosa. A megszállás alatt a magyarság mellett állott. Neje: Poch Mária, gyermekei: György, Mária, Irén, Vladimir és Sándor. Szent Jánosról elnevezett gör. keleti kolostor. — Cserhalom. A kolostort Borsos György alapította 1926-ban és ő a. házfőnöke. Öt lakója van, kik remeteként élnek. Időnkint istentiszte letet tartanak a kolostorban. Szentmihályi Károly ny. főjegyző, Ögyalla. 1871-ben szül. Lantperten ősi szilágysági nemesi családból. Kolozsváron érettségizett, a jegyzői vizsgát Nagyváradon tette le. Krasznán, Selymesen, Paláston és Marcelházán működött. Magyar érzése miatt 1923-ban nyugalomba kellett vonulnia. A MNP. ési a Kaszinó tagja. Neje: nagybölöni Bölöni Karola, néhai B. ödön ügyvéd leánya. Egy .gyermekük van: László, aki gazd- akadémiát végzett és jelenleg Romániában működik mint gazdatiszt. Szent Miklós-kolostor — Iza. 1925ben alapították, temploma is ekkor •épült. A kolostor öt hold területen fekszik. Birtoka 40 hold. A földet a szerzetesek művelik meg. A zárdában 16-an élnek, 24 gkel. leikész tartozik hozzá, akik a környéken működnek. A kolostor tagjai gazdálkodással foglalkoznak, gyümölcsöt termelnek, méhészkedőnek és állattenyésztők. Szent Miklós-kolostor — /Wisztice. A zárda 1773-ban, temploma 1798-ban épült Megalapítója Zékány gkat. püspök volt. A kolostorban két pap és három fráter működik Vasárnap és ünnepeken istentiszteletet tartanak. A kolostorhoz tartozik az alsókaraszlói kápolna is a ta nyával együtt. Szent Panteleimon gkeleti kolostor — Huszt, 1934-ben alapította Ruszcsák Mihály. A kolostor két épületből áll, melyben nyolc szoba van. Temploma 1934ben épült, tornya 1939-ben. Rendszeres istentiszteletet tartanak. Szenderovics Ábrahám kereskedő,. Dulíalva. Itt szül. 1908-ban. 1932-ben lett önálló kereskedő. A cseh éra alatt megőrizte magyar érzését. Neje: Fenerwerker Elza, gyermekei: Rózsi, Meckel és Pepi. Szerencsik Erzsébet ny. I. o. po^ tam esternő, Bagota. Itteni nemesi családból származik. Atyja, néhai Antal egy személyben postamestere, tanítója és jegyzője volt a községnek. Ö maga Pozsonyban tanult, a postamesteri vizsgát Komáromban tette le. Működését 1885-ben kezdte A Bagotán és 1930ban vonult nyugalomba. Két ízben elismerő oklevéllel tüntették ki. A megszállás alatt jó honleány volt. Szerémy Nándor körjegyző, Komáromszentpéter. 1891-ben szül. Homoktér enyén ősi nógrádi nemesi famíliából A. középiskolát Losoncon, a jegyzői tan folyamot Marosvásárhelyen végezte. Segédjegyző volt Homokterenyén és Kisterenyén, vezető jegyző Mátraszőllősön, Karancskeszin-, Cereden, Pilisen. 1939 márciusa óta körjegyző Komáromszent péteren. Felesége: Navora Vilma, gyermekei: Nándor müegyet. hallgató, Géza önkéntes, Ágnes, Zoltán és Piroska. Széher Erzsébet papírkereskedő. Dunaszerdahely. Itt született és iskolázott, majd varrónő lett, később önálló varrodát tartott fenn. Jelenlegi üzletét 1939ben nyitotta. A Baross Szövetség és rk, kongregáció tagja. Széher Vilmos banktisztviselő, Dunaszerdahely. Itt szül. 1904-ben. A pozsonyi felsőkereskedelmit végezte. 1923-ban a Csallóközi Közp. Népbank tisztviselőié lett, jelenleg a. Szlovák Ált. Hitelbank fiókjánál működik. Tűzoltóparancsnok, presbiter, leventeoktató stb. Az Egy. Magy. Párt vál. tagja. Neje: Pirovits Edit. Szí de i György korcsmáros, Felsőka. locsa Itt szül. 1887-ben. 1922-ben lett korcsmáros, 1924-ben trafikjogot kapott— 185 —