Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, 1916-ban súlyosan megsebesült, minek következtében job'blábát amputálták. Mint 750/0-os rokkant szerelt le. Kitüntetései: kis- és nagyezüst v, é., Kcsk. Neje: MarsicSán Mária, fia: Miklós, neveltlánya: Zsófia. Szidor János volt kántortanító, Bilke1858-ban szül. Bükkösdpatakon. Tanulmányait Ungváron végezte. Pedagógiai működéséi szülőfalujában kezdte, >azufán három évtizeden át tanított Végmártonkán. 1913-ban elhunyt. Királyi elismerésben és kétszer pénzjutalomban részesült, özvegye: Sztegura Anna,gyermekei: József polg. iskolai igazgató és Mária tanítónő. Szidor Jenő áll. tanitó, Duszina. 1912ben szül. Kijón. A munkácsi képzőn kapott oklevelet 1933-ban. Működésének állomásai: Malmos, Szászóka, Laoka. 193c elején helyezték át Duszinára, A cseh hadseregben zászlós volt, 1939-ben elvégezte Szegeden a tiszti átképzőt. Neje: Popovics Emma oki. tanítónő, aki szintén Duszinán működik. Szidor László gazdálkodó. Hátrneg. Itt szül. 1875-ben. Tizennyolc éven át előmunkás volt a mezőhegyesi állami birtokon, kétszáz munkás felett rendelkezett, akiket ő vitt oda Beregből évenként hat hónapra. Önálló gazda, birtoka 21 k. hold. Résztvett az üÍcránok kiűzésében. Neje: Szidor Anna, gyermekei : Zsófia, László, János, Margit, Anna, Pál, Ilonka, Ferenc és Mihály. Szidor László gazdálkodó, bércséplő, Hátmeg. Itt szül. 1902-ben. Fiatal korában apja mellett gazdálkodott. Prágában gépkezelői vizsgát tett. jo holdas gazdasága van és bércsépléssel is foglalkozik. A cseh megszállás alatt megőrizte magyarságát. Neje: Martin Mária, gyermekei: Anna, László, és Mária. Atyja frontharcos volt és mint 330/0-08 hadirokkant szerelt le. Szidor Viktor áll. elemi iskolai igazgató, Bereznek. 1902-ben szül. Végmártonkán. A képzőt Ungváron végezte 1923-ban. Még ez évben nevezték ki áll. tanítónak Bereznekre. 1927-ben véglegesítették igazgatói állásában. A Fogy. Szövetkezet ügyvezetője két év óta. A megszállás ' alatt jó magyar voit. Neje: Gelebey Ibolya, gyermekei: Erzsébet és Valéria-Klára. Szigeti Sándor vasúti munkavezető. Szolyva. 1896-ban szül. Dracinán. Négy gimnáziumot végzett Munkácson, azután Máv.-nál működött mint s. pályafelvigyázó. 1919-ben a csehek az eskü megtagadása miatt elbocsátották. 1930ban a Latorica RT. alkalmazottja lett é? a pályafentartáshoz osztották be, mint munkavezetőt. Neíe: Szopkó Mária, gyermekei: Magdolna és Irén. Szikora Károly könyvelő, Diósförgepatony. 1908-ban szül. Pozsonyban. Bupesten érettségizett, azután egy zsolnai fatermelő cég tisztviselője lett, majd i és fél évig katonai szolgálatot teljesített. 192S—1933-ig önálló fakereskedő volt, majd könyvelői állást vállalt egy gabonakereskedésben. 1939 óta a Futura bizományosánál könyvelő. Magyar érzelmei miatt 1920-ban félévre internál-, ták a csehek. Éveken át kultúrelőadákat és színielőadásokat rendezett. A bógölypatonyí Szövetkzeet egyik alapítója és ügyvezetője. Neje: Czike Erzsébet, gyermekei: Henrik és Márta. Szikszay Elek volt p- ii. főtanácsos; Munkács. Itt szül. 1853-ban ősi nemest családból. A középiskolát Munkácson és Kassán, az egyetemet Budapesten 1 égezte. 1871-ben állami szolgálatba lépett. A kataszternél kezdte működését, végül a pénzügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1914-ben ment nyugalomba és 1917-ben hunyt el. Munkácson helyezték örök nyugalomra, özvegye: Bereghy Anna, gyermekei: Edit férj. Hrehus Józsefné, Boriska férj. Dohi Tivadarné, Margit férj. Zelkony Józsefné, Jolán férj. Hattan Károlyné. Jenő fia mint t. főhadnagy hősi halált halt a világháborúban. geszteréd* Szilvay Jenő gkat. lelkész, tb. esperes, Kövesliget. 1895-ben szül. Gombáson ősi nemesi földbirtokos családból, melynek fészke Bányafaiu volt. Egyik elődje Szilvay Iván bányafalvaí. lelkész, híres magyar és ruszin író volt-, akinek emlékét születésének 100-ik évfordulóján Dávidházán megörökítették. Ö maga Kassán érettségizett, a teológiát Ungváron végezte. 1920-ban szentelték pappá. Először rövid ideig kisegítő lelkész volt Gombáson, majd Dávidházán és újra Gombáson működött, mint lelkész. I029 óta vezető lelkész Köves— 186 —