Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Rozália, gyermekei: József, Ferenc, Mária és Zsófia. Száraz Ferenc birtokos, Nyitranagybáz. Itt szül. 1890-ben, régi nemesi család leszármazottja. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz fronton harcolt, három ízben megsebesült és 20 hónapig olasz hadifogságot szenvedett. Mint szakaszvezető szerelt le. Br. v. é.-t és Kcsk.-t kapott. 1927-ben lett ónálló gazda 15 holdon és birtokát azóta 45 holdra gyarapította.- A rk. egyház világi elnöke, községi képviselő és tanácstagba MNP. elnöke. Felesége: Száraz Mária, 1937-ben meghalt. Gyermekei: Ottilia férj. Száraz Ferencné Béla és Gizella. Száraz Ferenc birtokos, Nyitranagyház. Itt szül. 1894-ben régi nemesi famíliából. 1915-től kezdve végigküzdötte a világháborút az orosz, román és francia fronton tizedesi rangban. Bronz v é.-t és Kcsk.-t kapott. 1935-ben lett önálló gazda 3 és fél holdon, mai birtoka 26 k. hold. Községi képviselő, az iskolaszék és a MNP. .tagja. Felesége: Száraz Mária, gyermekei: Rozália férjSzáraz Istvánné, Emerencia, Ferenc, "Béfa, Mária, Árpád, Unokája.: Száraz PálSzáz Elek és Tsai Hengermalom — Deáki. 1898-ban alapították. Gőzgépét 1936-ban nyersolaj- és faszéntüzelésíi motorral cserélték ki. 12 pár hengerszéke, két drb. kiörlő köve, négy dupla síkszitája, három reform dupla daragépe. egy lisztkeverője és egy tisztító készüléke van. Napi teljesítménye búzában 180. rozsban 150 mm. Vámés kereskedelmi őrlés. Saját áramfejlesztő telepe van. Szedlák Gyula bányapénztáros, Aknaszlatina. Itt szül. 1890-ben. A középiskolát Máramarosszigeten végezte, azután a sóbánya kötelékébe lépett mint napidíjas, majd raktárkezelő lett. 1939 áprilisában bányapénztárossá nevezték ki A cseh uralom alatt a magyar eszmékért küzdött. Neje: Orosz Vilma. Szednák Mihály főjegyző, Alsókaraszló- 1906-ban szül. Erken. A középiskolát és gazdasági akadémiát Debrecenben, a közig tanfolyamot Egerben végezte. Erken és Bujákon volt gyakornok, majd több helyen mint jegyző működött 1938 nyarán Miskolcon a tiszti átképző tanfolyamon vett részt. T. főhadnagy. 1939 októberében nevezték ki főjegyzővé Alsókaraszlóra. Felesége: Bodnár Rozália. Szegedy Gyula körjegyző, Csornán" falva, 1894-ben szül. Kecskeméten ősi nemesi családból. Szülővárosában érettségizett, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Segédjegyző volt Szilvásváradon, Szilasbalháson és Lajoskomáromban. 1939 szeptembere óta körjegyző Csománfalván. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt és három évi hadifogságot szenvedett. Neje: Kovács Emma, gyermekei: Lilla és Emma. Szeiler Antal lakatos és puskamüműves m., Szolyva. 1868-ban Alsóvereckén született, atyjánál tanulta szakmáját ér; több helyen volt segéd. 1905ben önállósította magát 's fia segítségével dolgozik. A cseh megszállás alatt műhelyéi 18 csendőr kifosztotta s Károly fiát letartóztatta. Felesége: Min zofszki Anna. Gyermekei: József, Jenő, Géza, Károly, Margit és Vilma. Károly 1902-ben született, atyjánál tanulta szakmáját. Neje: Michelkó Ilona. Szellc Kálmán ig. tanitó, Nagypaka. 1%98-ban szül. Belényesen, ahol néhai édesatyja, János községi jegyző voltA képzőt Nagyváradon végezte. Pedagógiai működését 1917-ben Illésházán kezdte el és még ez évben Nagypakára került. 1923-ban nevezték ki igazgatóvá. A Szövetkezet ügyv. igazgatója, községi közgyám. Minden hazafias akciót támogatott, a MNP. tagja, Felesége: Lelkes Eszter, gyermekei: Kál^ mán, Erzsébet, Gabriella és Zoltán. Szeitel Sándor körjegyző, Magyardiószeg. 1889-ben szül. Somorján. Pozsonyban érettségizett és Szombathelyen végezte a jegyzői tanfolyamot. Önkéntesi éveinek leszolgálása utá/i s. jegyző lett Nemesabonyban, majd Magyarbélen. A világháborúban frontharcos volt főhadnagyi rangban, majd a. ü. jegyzővé választották Szencen. 1922-ben körjegyző lett Etrekarcsán, ahonnan 1923-ban Nagvudvarnokra helyezték. 1931-ben Vá sárutra. 1939-ben pedig Magyardiószegre nevezték ki körjegyzővé. Nős. Szelivanov László áll. tanitó, Duszina. 1889-ben szül. Mihajlovszkban. Tanulmányait Péterváron és Eperjesen végezte Pedagógiai működését 1925-ben kezdte el. Viszlankán és Szuszkón tanított, 1933 óta Duszinán működik. Részt — 184 —