Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Rahón dolgozott. 1918-ban alapitotta nagvbocskói üzletét. A ,cseh uralom alatt megtartotta magyarságát. Neje: Kestenbaum Gitta. Steíányó Mihály gazdálkodó, II. biró, Cserhalom. Itt szül. 1899-ben. Önálló gazda 3 holdon. A megszállás alatt jó magyar volt. A katonai parancsnokság Kárpátalja felszabadítása után hely. bi­róvá nevezte ki. Az egyháztanács' tagja. Neje: Rajtina Mária, gyermekei: Lász­ló, Mária, Magda, .Teréz, János és Anna. Apja frontharcos volt és orosz hadifogságot szenvedett. Steinberg Béla könyvkereskedő és nyomdatulajdonos, Ökörmező. Itt szül. 1911-ben. Iskolázása után kitanulta szak­máját, azután mint segéd működött. 1929­ben önállósitotta magát fivérével együtt. Steinberg Izrael vegyeskereskedő, Fel­sőverecke. Itt szül. 1863-ban. Fuvarozó vállalkozó volt 1908-ig, amikor meg­alapította vegyeskereskedését. Az izr. hitközség volt tanácsosa. Néhai neje: Fuchs Galda volt. Gyermekei: Herman, Dávid, Mayer, Mandel és Lenke. Steinberg Mózes vegyeskereskedő, Bisztra. 1911-ben Szolyván - született, atyja üzletében sajátította el kereske­delmi ismereteit és 1935-ben önállósi­totta magát. Steinberg Vilmos könyvkereskedő és nyomdatulajdonos, Ökörmező. Itt "szül. 1908-ban. Tanulmányai befejeztével ki­tanulta a nyomdászipart. 1929-ben fi­vére társaságában könyvkereskedést és nyomdát alapitott. Steinberger Sámuel sörnagykereske­dő, Nagyszőllős. Itt szül. 1898-ban. Isko' lázása után a keresk. pályára lépett. I926 óta társ'asviszonyban sörnagykeres. kedése van. Neje: Jakobovics Fanni, gyermekei: Aliz és Vera. Steiner Jakab földbérlő, Erdőhátkar­csa 1876-ban szül. Somorján. 1905-ben lett önálló bérlő 280 holdon Gáncsházán­1917 óta Erdőhátkarcsán a 610 m. hol­das domazérpusztai bérletén gazdál­kodik. Szeszgyára is van. A megszál­lás alatt megőrizte magyar hűségét. Ne­je: Kohn Paula, gyermekei: Anni és Gertrud- Sógora: Kohn Ignác hősi ha­lált hjalt. Steinmetz Benő kereskedő, Bruszt»­ra. Itt szül. 1900-ban. Iskolázása után a keresk. pályára lépett. 1925-ben ala­pitotta jelenlégi üzletét. A volt brusz­turai úrbéresek pénztárnoka. Felesége :­Adler Róza, gyermekei: Lipót és Lenke­Steŕnmetz Bernát vegyeskereskedő, Brusztura. j890-ben szül. Máramarosszi­geten. Iskoláit Bruszturán végezte, ké­sőbb pedig átvette néhai atyja üzletét, melyet 1905 óta vezet. A helyi úrbéres, közbirtokosság elnöke, volt községi vá­lasztmányi tag. Felesége: Steinmetz Luj­za, gyermekei: Eszter, Herman, Etel, Frida, Sári, Rezső, Hermina és Róza­Steinmetz Záli kereskedő és korcs­máros, Brusztura. Itt szül. 1889-ben. Üz­letét 1910-ben alapitotta. Néhai férje 1937 ben hünyt el. Gyermekei: Benő, Éliás, József, Rózsi. Etel és Sári. Éliás fia 1939-ben katonai szolgálatot teljesitett Huszton. Stern Adolf bútorkereskedő, Galánta­Itt szül. 1873-ban. Iskolázása után ki­tanulta az üveges . ipart, mint segéd édesapja mellett működött. 1901-ben ala­bitotta butorraktárát. A világháborúban három hónapon át az oroáz fronton harcolt. Neje: Link Julia, gyermekei: Szerén, Kornélia, Ármin, Jenő és Pál­Stern Ignác szabó m. és divatárú­kereskedő, Galánta. Itt szül. 1877-ben. Iskolázása után kitanulta a szabóipart, azután mint segéd Budapesten dolgo­zott. 1907-ben lett önálló szabómester Galántán. Divatárúkereskedést is nyitott 1935-ben testvérével, Simonnal társasvi­szonyban. A világháborúban két évig katonai szolgálatot teljesitett. Az orth,_ izr. szentegylet elnöke. Neje: Figdor Anna, gyermekei: Margit, Dezső An­dor, Sándor, Paula, Miksa, Jolán és Manó. Dezső fia a Magyar Cionista Szövetség helyi csoportjának elnöke. Stern Jakab korcsmáros és gazdál­kodó, Szászóka. Itt szül. 1906-ban. Isko­lázása után atyja, néhai S- Hers korcs-­májában segédkezett. 1930-ban lett ön­álló. 1926—28-ban katona volt Munká­cson. Felesége; Davidovics Zseni, gyér­mekei: Dóri, Rózsi, Lajos és Herman. ifj. Stern Jakab kereskedő, Nagvma­gyar. Itt szül. 1894-ben régi helybeli családból. Atyja Mihály vendéglős volt,_ ö maga iskolái elvégzése után aíkeresfc. pályára lépett. Ipolyságon, Gután fejlesz­tette szaktudását és 1920-ban önálló lett, átvéve a még nagyatyja által 1850-ben alapitott üzletet. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt és egyszeť­megsebesült. Bronz v. é., Kcsk. kitün,. — 176 —

Next

/
Thumbnails
Contents