Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

tetést nyert. Neje: Stern Gizella. Gyermekei: Miksa, Stella, i Sándor, Ilona, Cecilia és Zsigmond. Két hadiárva nevelt gyermeke Engel Szerén és Illés. Stern (Drummer) Jakab üzletvezető, Alsóneresznice. 1897-ben szül. Máramarosszigeten. Középiskolát végzett, azután Felsőszelistyén mint községi irnok működött 1918-ig. Ekkor kereskedő lett Alsónereszni.cén. 1939-ben átvette a Batacipőgyár fiókjának vezetését. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. Neje: Berkovics Sarolta, gyermekei: Rózsi, Juda és Berta. Stern József Izraelné fűszer-, vegyesés festékárúkereskedő, Galánta. Az üzletet 1879-ben alapitotta néhai férje. Gyermekei közül hatan ' telj esitettek frontszolgálatot a világháborúba. Az üzlet vezetését veje, Grünzíeld Samu látja el. Stern Mari malomtulajdonos

1, Nagyszőlős. 1884-ben szül. Irholcon. Jelenlegi malmát 1927-ben létesitette és 1938b

an hengermalommá alakíttatta át. Vámőrléssel foglalkozik, napi teljesítménye 60 mm. Gyermekei: Samu, Gyula, János, Dávid, Béla és Mátyás. Stern Mayer vegyeskereskedő, Szászóka. 1864-ben szül. Hársfalván. 1884ben vegyeskereskedést és korcsmát létesített, az utóbbit 1939-ben megszüntetteMásodik felségee Kapolovics Záli, gyermekei: Hencsi, Vilmos és Dávid. Fiai frontharcosok voltak a világháborúbanStern Márkus földbirtokos, Irhóc1877-ben szül. Borszánfaluban. Fiatal; korában apja, néhai S- József mellett gazdálkodott, majd önálló gazda lett. Mai birtoka 30 kat. hold. A cseh megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Felesége: Jankelovics M., gyermekei: Májta, "Háni, Róza és DóraStern Simon szabó m., Galánta. Itt szül. 1878-ban. Iskolázása után kitanulta az iparát, mint segéd Budapesten dolgozott. 1903-ban önállósította magát. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Egy veszedelmes kém elfogásáérét dicséretben részesült. Három szabósegédet foglalkoztat. Családos. Özv. Stern Simonné sz. Krausz Szidónia kőfaragó és sirkőkereskeclő, Galánta. A vállalatot két évvel ezelőtt elhunyt férje létesítette 1909-ben. Három szakmunkást foglalkoztat. A vezetést szakképzett fia, Géza látja el. Néhai férje a világháborúban katonai szolgálatot teljesített, tagja volt a magyar nemzetőrségnek is, Sternbach Izidor, a Luhi Margit-forrás vi z kezelője, Királyfiszállás-Szolocsina. 1885-ben szül. Galamboson. Fiatal korában atyja, S- Mendel mellett segédkezett, aki a gyógyforrás fuvarosvállalkozója volt. 1914-ben önálló fuvaros lett, majd hadbavonult, az. orosz fronton küzdött és hadifogságba esett. 1918-ban tért vissza. 1920 óta a forrás kezelője. StevKk Sándor cipész m., ögyalla. 1909-ben szül. Hetényben. Iskolázása után a cipészipart tanulta ki, mint!segéd Érsekújváron, Pozsonyban és több helyen dolgozott. 1935-ben önállósította magát. A Kat. Legényegylet vál. tagja, önk. tűzoltó, ipartestületi tag. Neje: Csengei Mária, Három bátyja: József, János és István frontharcos volt é

s közülök József hősi halált halt. Stég Hugó fodrász m., Alsóverecke. Itt szül. 1910-ben. Iparában Beregszászon szabadult fel 1927-ben, azután mint segéd dolgozott itt és Nagymihályon1931-ben önállósította magát. 1932—34íg katonai szolgálatot teljesitett. Neje: JakaD Róza, leánya: Szeréna. Stég Jenő kerékpárkereskedő és mechanikus-, Alsóverecke. Itt szül. 1909ben. Magánszorgalomból négy nyelvet tanult meg és a mechanikusságot is elsajátította. Soffőrvizsgát tett. 1930-ban alapitotta üzletét. Stieber János uradalmi vezető, Nemesgomba. 1893-ban szül. Salzerguton. A középiskola elvégzése után atyja, néhai S- Edvárd földbirtokos mellett működött. A világháborúban mint császárvadász az orosz fronton harcolt. A Kcsk. tulajdonosa. Leszerelése után a családi birtokot vezette, 1932 óta pedig a nemesgombai 1000 holdas uradalom vezetője. A MNP. tagja. Neje: Kozma Etel, gyermekei: Anna és Rezső. Stieh József körjegyző, Nagyrákóc. 1899-ben szül. Leitenoberorton. Felsőkereskedelmit és jegyzői tanfolyamot végzett. Gyakornoki évei után 1921—22ben kormánybiztosi tolmács volt, majd mint községi jegyző ,működött. Mint önk. tizedes 1917—18-ban az olasz harctéren küzdött. A ^csehek nemzetellenes bűncselekmény cimén fegyelmit in. ditottak ellene, az ukrán kormány pedig — 177 —