Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

került a kockaszállási áll. iskol'áhozy azelőtt Pásztoriakon, Kereckén és Dunkófalván működött. Egész családjával jó magyar. Neje Knobloch Margit oki. tanítónő, aki a pásztorlaki iskolában tanít. Pazonyi László Ferenc körjegyző, — Lonka. 1909-ben született Kisvárdán. 1935-től 1939 elejéig Kisvárdán müköködött mint oki. jegyző, azután rövid ideig Apa és Eszeny községekben volt jegyző, I939 ápr. 29-től körjegyző Lonkán. Pácza Demeter kereskedő, Ilanykovica. Itt született 1893-ban. 1929-ben nyitotta meg vegyeskereskedését, italmérését és trafikját. 1915—18-ban az olasz fronton harcolt, Kcsk-t kapott. Volt községi képviselő. Neje Fenikec Júlia, gyermekei: László, Mária, .Anna,. Ilona és György. Páczeit Gyula ny. Máv pályamester, Albár. 1873-ban született Cseklészen. — 1886-ban lépett a Máv szolgálatába és fokról-fokra pályamester lett. 1933-ban nyugalomba vonult. Neje: Mayer Erzsébet, neveltlánya: Bokros Erzsébet férj. Patosy Albertné. Pákozdy Béla kereskedő, Deáki. Itt született 1877-ben ősi nemesi családból. Édesapja, néhai Zsigmond kereskedő, gazdálkodó és téglagyártó volt. ü maga Moclorban járt középiskolába, majd a keresk. pályára lépett. 1900-ban átvette atyja üzletét, amely 1874 óta áll fenn. 24 holdas gazdasága van, bércséplést is végez három garnitúrával. A világháborúban mint szakaszvezető az orosz fronton harcolt, egyszer légnyomást szenvedett. Kcsk-t kapott. Községi képviselő, előljáró, a ref. egyház gondnoka. A M. N. P. alapító tagja. Neje Császár Zsófia, gyermekei: Lenke férj. Pákozdy Sándorné és Jolán férj. Nagy Endréné. Pákh Tibor áll. igazgató-tanító, —< Oroszmokra. 1910-ben született Ungsós. falván. Tanulmányait Munkácson végezte '933 február óta működik Oroszmokrán mint áll. igazgató-tanító. 1935—37ben katonai szolgálatot teljesített. Az alakulóban levő levente intézmény főokfatója. Pálcsej János körjegyző, Kelecsény. 1897-ben szül- Botrágyon. A középiskolát Eperjesen végezte, jegyzői vizsgát Ungváron tett. Jegyzői működését 1920ban kezdte meg Kelecsényben. 1917-18' ban mint e. é. önkéntes tizedes az orosz és olasz fronton harcolt. Neje Hvordász Julianna. Édesapja, néhai P. János g. kat. tanitó volt. Pál Ferenc kereskedő, Vágfarkasd. Itt született 1898-ban. 1917—18-ban az olasz fronton harcolt. I927 óta önálló kereskedő. A megszállás alatt jó magyar volt. Neje Mile Krisztina, leánya: Erzsébet. Pál József kereskedő, Vágfarkasd. Itt*, született 1896-ban. 1915-től végigküzdötte a világháborút, az orosz és román fronton, egyszer megsebesült, mint őrvezető szerelt le. Kitüntetései: kisezüst és bronz ŕ. é., Kcsk. 1921—26-ig a vágfarkasdi fogy. szövetkezet üzletvezetője volt, azután önálló kereskedő lett. A cseh uralom alatt megőrizte magyar hűségét. Neje: Mile Klára, leánya: Ilona férj. nemes Csif fáry Sándorné. Párkányi Tivadar ny. ig. tanitó, Huszt. 1862-ben született Gerényben. Tanulmányait L'ngváron végezte. Pedagógiai működését 1890-ben kezdte Hlisztícen. Ezután Nyiregyliázán, Tereseipatakon, Kisfaludon, majd Alsók álinfalván működött. íq2o—27-ig állami igazgató-tanító volt Husztou és 39 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Nagy érdemeket szerzett a magyarosítás terén. A szövetkezeti életben is vezető szerepe volt.'Neje Huhalovics Mária, hét gyermeke van Penner Izrael pékmester és kereskedő, Alsóverecke. 1901-ben született Szarvasházán. Iparát Alsóvereckén tanulta ki édesapja mellett- I929 óta önálló sü. tőm est er, 1938-ban szatócsüzletet is nyitott. 1923—24-ben katonai szolgálatot teljesített Munkácson. Felesége Schwartz Cili, gyermekei: Helén, Berta, Sári, Rök gina és Adolf. Penczenstadler János Latorica-erdőőr, Hanykovica. 1901-ben 'született Kékesfüreden. Iskolázása után katonai szolgálatot teljesített. 1925-ben gr. Schőnborn uradalmának erdőőre lett. 1927-ben erdészeti szakvizsgát tett. I928 óta a Laorica R. T. kötelékében működik. Neje Pendi Katalin, gyermekei: Elza, Fleléna és Vilmos. Peőcz István gazdálkodó, Csilizradvánv. Itt született 1871-ben ősi nemesi csaIádból. Atyja néhai P. István, anyja Hölgye Katalin volt. 1914-ben lett önálló gazda, mai birtoka 20 m. hold. — 145 —