Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

'ïoooban a 17. h. gy. e.-ben katonai szolgálatot teljesitett. Volt községi kép­viselő, 31 éven át a rk. egyház gond­noka volt. A Magyar Párt tagja. Neje Horváth Teréz, gyermekei: Ernő és Ma­tild. Perecz János gazdálkodó, Vágfarkasd. Itt született 1895-ben. Az önálló gaz­dálkodást 1924-ben kezdte, mai birtoka 34 hold. 1915-től végigküzdötte a világ­háborút az orosz és olasz fronton, egy­szer megsebesült. A bronz v. é. és Kcsk tulajdonosa. A M. N. P. alapitó tagja, a mezőgazdasági- és a kulturegylet tag­ja. Felesége: Deák Lenke, leánya: Má­ria. Perl József kereskedő és gazdálkodó, Felsőapsa. 1877-ben született Kisapsán régi helyi családból. 1924 óta önálló kereskedő, két holdas gazdasága is van. A megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Neje Slomovics Háni, hat gyer­meke van. Perszikovics Léi volt kereskedő, Misz­-tice. Itt született 1868-ban. 1902-ben ala­pította üzletét, melyet 1935-ben bekövet kezett haláláig vezetett. Háborúban szer­zett betegsége következtében halt meg. A világháborúban az orosz fronton bar­mit és ott súlyosan megsebesült, ő és családja hazafias magatartást tanusitott a megszállás alatt, özvegye Weisz Sári, ikj most az üzletet vezeti. Gyermekei: Etel, Erzsébet, Bella, Margit, Márton, Izinor, Hermann és István. Lázár fia 1017-ben hősi halált halt. Még három -fia volt frontharcos. peineházi Petényi Gáspár gazdálkodó, Dunaszerdahely. Itt született 1881-bcn ősi nemesi családból. Iskolázása után a csa­ládi, birtokon gazdálkodott. 1912-bcn lett önálló, mai birtoka 102 hold. Elődei 1630-ban költöztek Horvátországból Du­naszerdahelyre. 1915—18-ban mint tize­des az orosz és román fronton harcolt. Kisezüst és bronz v. é.-re terjesztették föl. Hosszú időn át volt községi képvi­selő, iskolaszéki tag, a M. N. P. tag­ja. A cseh uralom alatt hazafias maga­tartása miatt több izben letartóztatták. Felesége nemes Gazdagh Erzsébet, gyer­mekei: Mária, Aladár, Gáspár és Er­zsébet. Sógora, Gazdagh Sándor hősi halált halt. Petrényi Simon termény- és gyümölcs­kereskedő, Alsónerasznice. 1900-ban sz. Dunaszerdahelyen. Iskolázása után a ke­resk. pályára lépett és mint segéd több évig működött. 1924-ben alapitotta meg mai üzletét. Gyümölcsöt az egész ország területére szállít. A cseh éra alatt meg­őrizte magyarságát. Neje Klein Mar­git, gyermekei: Aranka, Márkus és Te­réz Pe'ihő Bálint ny. Máv. kiadóőr, Ma­gyardiószeg. Itt szül. 1880-ban régi ne­mesi familából. 1898-ban lépett a Máv. szolgálatába. Magánúton négy középis­kolát végzett és a szakvizsgák letétele után kinevezték kiadó pályaőrré. Több helyen teJj esi tett szolgálatot. 1935-ben nyugalomba vonult teljes elismerés mel­lett. Tagja volt a Máv vasúti fegyelmi bíróságának. A cseh uralom alatt meg­őrizte magyar hűségét. Neje Horváth Teréz, gyermekei: Ilonka és Jolán oki. tanítónők és Ince oki. tanitó. Peirászkó Antal volt igazgató tanitó, -Szaikófalva. 1875-ben szül. Iloncán, ahol atyja, néhai András tanitó volt. Okleve­lét Ungváron szerezte meeg. Tanitói mű­ködésének állomásai: Nagyábránka, Cserhalom, Rókamező, és Szajkófalva, ahol igazgatóvá nevezték ki. 1929-ben el­hunvt. Mindig hazafias szellemben mű­ködött. Özvegye Csepán Erzsébet, gyer­mekei: Irma férj. Csedreki Istvánná, Jenő törzsőrmester, Jolán, Emma férj. Hramecsek Józsefné, Dóra férj. Jäger Miklósné, László tanitó, András tanitó, Miklós jegyzőgyakornok, Ilona tanitónő­U'épzős, Anna. Peírik Vince hentes és mészáros m., Ögyalla. Itt szül. iooo-ben. Komárom­ban szabadult fel, mint segéd Komárom­ban és Pozsonyban dolgozott. 1937-ben önállósította magát. Az ipartestület és [pároskor tagja. Édesapja, János szin­tén hentes és mészáros m. volt. Résztvett a. világháborúban és a harctéren szer­7ett betegségében igiS-ban hősi halált halt. Peiró János pékmester, Vágsellye. Itt szül. 1912-ben. Iskolázása után kitanulta mesterségét. 1937-ben önállósította ma. gát. Üzeme egy kemencés. Neje Bero­vics Ilus. Pelróczy János gazdálkodó, Szajkó­falva. Itt szül. 1895-ben. 1921-ben lett önálló gazda 8 holdon és birtokát 10 holdra gyarapította. Mint őrvezető vé­gigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, egyszer megsebesült. A bronz v. é- és Kcsk. tulajdonosa. Köz­— 146 —

Next

/
Thumbnails
Contents