Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

csarnokát is. Szakvizsgát tett. Jó ma­gyarérzésü. Neje: Dobra Anna, leánya: Erzsébet. miszticei és bilkei Dobra Leontin nv. igazgató-tanító, Nagyrákóc. Itt szül. 1870-ben. Tanítói oklevelét Ungváron szerezte 1892-ben. Pedagógiai működé­sét Nagyrákócon kezdte el, mint fele­kezeti tanító, majd három évig a rákos­palotai Wagner-féle tanintézetben mű­ködött. 1898—1925-ig ismét Nagyrákó­con tanított, 1923-ban kapta meg az! igazgatói címet. 35 évi érdemben gaz. dag szolgálat után 1925-ben nyugalom­ba vonult. Három évtizeden át ellátta a postamesteri teendőket. Az ő nevéhez fűződik a Hitelszövetkezet és a Ko­sárfonó Szövetkezet alapítása. Neje : Gojdics Anna 1938-ban elhunyt. miszticei és bilkei Dobra Péter áll. igazgató tanító, Nagyrákóc. Itt . á'zül. 1900-ban, a középiskolát NagyszőHősön a képzőt Ungváron végezte. Működésé­nek állomásai: Alsókaraszló, Borod, Ti­szahetény, Nagyrákóc, Csépé, Tekeháza, és 1939-ben ismét Nagyrákóc. 1926­ban lett igazgató-tanító. A család 1226­ban kapott nemességet. Dobra Pétert a csehek állandóan megfigyelés alatt tar. tották. Felesége Gelerey Rebeka, gyer­mekei: Mária, József, Teréz, László és Márta. Dobrovitzky István tanító, Nagycso­nyova. 1914-ben szül. Rákászon, ahol atyja, László kisbirtokos. A képzőt Mun­kácson végezte. 1939-ben került a nagy­csonyovai iskolához, azelőtt Nagyrákó­con tanított. Községi könyvtáros. Nyolc testvére van. Dobrovodszki Lázár. ny. postás, Hi­daskürt. Itt szül. 1871-ben. Tényleges katonai szolgálata után 1899-ben lépett a m. kir. posta kötelékébe. Pozsony­ban, Nyitrán, Nagyszombatban és Bu­dapesten működött. 1935-ben nyug"di-i jazták teljes elismerés mellett. Neje' Szerencsés Apollonia, gyermekei: Sze­rencsés József postaellenőr és Mária férj. Simkó Lászlóné. Dőczé Sándor kereskedő, Komárom­szentpéter. Itt született 1905-ben régi nemesi törzsből. Iskolázása után atyja, néhai D. Sándor gazdaságában műkö­dött, majd önálló gazda lett. 1931 óta vezeti neje üzletét. Korcsmájukat, mely 1928 óta áll fenn, apósa Kocsis Sándor vezeti. A járási ipartestület tagja. Fe­lesége Kocsis Julianna, akinek lapja, K. Sándor frontharcos volt és mint 65 O/o-os hadirokkant szerelt le. Egy fia van: Zoltán. Dohanics Mihály gazdálkodó, Ignéc. Itt született 1892-ben. 1910—26-ig Ame­rikában dolgozott. Visszatérve, önálló gazda lett 20 hold birtokkal. Községi pénztárnok és egyházi kurátor. Neje Lidol Mária, gyermekei: Mária és Mar­git. Dohányuk Mihály ny. áll. utkaparó, Kőrösmező. Itt született 1872-ben. Ka­tonáskodása után lépett állami szolgá­latba mint utkaparó. 37 szolgálati év­vel 1934-ben nyugalomba vonult tel­jes elismerés mellett. Résztvett a vi­lágháborúban, az olasz, szerb vés orosz fronton küzdött és két évig orosz ha­difogságot szenvedett. A megszállás a­latt hazafias magatartást tanusitott. Ne­je: Taficsuk Anna, leánya: Mária férj. Klempics Ivánné. Dohun László volt polg. iskolai igaz­gató, Bilke. 1893-ban született Harco­son. Tanári oklevelének megszerzése után Bereznán kezdte el pedagógiai működését, azután Izán és Kövesligeten, majd a munkácsi vakok intézetében tanitott, végül a bilkei polg. iskolához került, ahol tiz évig mint igazgató mű­ködött. 1938-ban elhunyt. Magyar szel­lemben tanitott és magyarságáért sok üldözésben volt része. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Neje Pazu­kánics Jolán, egy leánya van: Györgyi, aki tanítóképzős. Dojcsány Vendel birtokos, Nyitra. nagyház. Itt született 1876-ban. 1910­ben kezdte el az önálló gazdálkodást 9 holdon, mai birtoka 10 k. hold. Volt községi esküdt, iskolaszéki tag és 17 éven át községi képviselő. A M. N. P. alapító tagja. Neje Stranyák Erzsébet, gyermekei: Zsófia férj. Száraz Ferenc­né, Julianna, Emerencia férj. Gulka Lukácsné, Mária férj. Bálint Pálné, 'Pál Mihály és István. Pál résztvett Kár­pátalja visszafoglalásában és bronz v. é.-t kapott. Kilenc unokája van. Dóka Mihály ny. Máv pályaőr, Ma­gyardiószeg. 1878-ban született Vácon ősi nemesi családból. 1902-ben lépett a Máv szolgálatába mint pályaőr. 1910— 1938-ig nyugdíjazásáig Diószegen mű­ködött. Többször elismerésben és ju­talomban részesült. Neje Horváth Éra­— 39 —

Next

/
Thumbnails
Contents