Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
ma, gyermekei: Ella, Vilma, Etelka, a kertés'zipart, mint segéd több helyen Emma, Mária, Mihály, Olga, • Gyula, dolgozott, Budapesten és Pozsonyban Klára és Julianna. is. 1908-ban önálló kertész lett SomorDolgos Sándor ig. tanitó, Lipcse. — ján. 1926-ban átvette a községi ker1901-ben született Bábakuton. A képzőt tészet vezetését. Négy alkalmazottja Ungváron végezte 1922-ben. Pedagó- van. 1916—18-ban rátonai szolgálatot giai működését Herincemonostoronkezd- teljesített. A M. N. P. tagja. .''Neje te el, mint ig. tanitó, majd két évig Miklósi Ida, gyermekei: Ida, Lajos katonáskodott Huszton. Leszerelése u- (felesége Kožmér Mária), János szijgyártán Lipcsemezőn, Királyszáiláson és Al- tó, Matild férj. Gyulay Lajosné, Kásóbisztrán működött. 1931-ben lett ta- roly szabó, Imre kertész és .Mária, nitó a lipcsei áll. iskolában. A katonai Lajos fiának egy holdas kertészete közigazgatás 1939 márciusában igazga- van. tóvá nevezte ki jó magyarsága miatt. Id. Domsitz József magánzó, SomorA Hitelszövetkezet űgyv. igazgatója, ja. Itt született 1866-ban. Iskolázása tűzoltóparancsnok. Neje Sztakaniecz Mar- után atyja, néhai János műhelyében kigit, gyermekei: Szergiusz, Sándor, Jó- tanulta a csizmadiaipart. 1898—-1937-ig zsef és Katalin. önálló mester volt, azóta mint magánzó Dolinics János g. keleti lelkész, Bárd- a vagyonából él. Neje Huber Matild háza. 1888-ban született N erdekén. Ta- 1937-ben elhunyt. Neveltlánya: Irén férj. nulmányait Ungváron és Szerbiában vé- Fischer Pálné. gezte. Négy évig Iloncán volt lelkész, ' Donkő Miklóg g keIeü lélkész> K ő. azufán Bárdházára került, ahol 11 éve rösme ző. 1906-ban született Ilonakujmuködik. Mint tizedes végigküzdötte a fakm A teológiát Jugoszláviában vévüágháborut az orosz, román és olasz gezte? I92 8. ba n szentelték pappá. Ebharctéren, két izben megsebesült. Ki- ben az évben foglaIta el lelkészi állátüntetései: kétszer kisezüst és kétszer Kőrösmezőn bronz v. é., Kcsk. 1914 végén •''egy _ . , ,, ... . . , . hétig orosz fogságban volt, majd ki- 0 D o[° S Las z ° áí l tamto, Makarja. szabadították. 1925 óta krónikát vezet. l 87?-ben született Szárazpatakon régi dombovári és ivánfalvi Dombay Bé- és pap i f csa lf bo 1" A kép z,f la kisbirtokos, volt államrendőrségi tiszt- M^amarossz.geten végezte. 1901 óta viselő, Kisudvarnok. 1887-ben született Makaxjá® mint ig tanító. A c/, v -u . - • - „,,,, ,1 világháborúban hat hatig harcolt a Sátoraliauihetycn osi nemesi családból. , , ö, ~ 1 / • / . . . „ , , - szerb fronton, azutan ôulyosan megTanulmanyai végeztével a gyógyszerészi felmentették Neje t-t / - / ,, • •» -r-, -» j 3c.uc3uj.u rxililx t- jl v-'lilh-ll l t <- l^iv, -l \ f palyára lepett, maid Bodrogs'zentesen _ . . . . , „ J • í • v ^ 1 1 ••• -j-^ 1 -r, , Schweiger Anna ny. tamtono, gyerszulei birtokán mutcodott. 101 c-ben Bér- , . ° ,, . J, , / .. , . . t - i 1 t mekei: Bela. Mária és Klara tanítónő, csikan malomtulajdonos lett. Innen a vörös uralom elől elmenekült. 1921-ben Dor r J ános ny- erdőőr, Szolyva. 1867a belügyminisztérium cenzuraosztályán ben Labenben született, iskoiáit Wiendolgozott, 1922—25-ig az államrendőr- be n- Bánfihunyadon és Kolozsvárott véség tisztviselője voit, azután Kisud- gezte. 1882-ben a szolyvai Schőnborn vamokon telepedett le. A cseh éra alatt uradalomba került, majd Gorondon isüldözésben volt része. Egy lánya van: pánhelyettes lett. Aztán több helyen, Dolina, aki Török Gyula' járási állat- utoljára Szinyákon (Kékesfüred) volt orvos neje. erdész, ahonnan 1928-ban nyugáliományDomonkos Vince kisbirtokos, Hegy- b a került. Felesége Debreceni Julianbencéte. Itt született 1868-ban. Husz- na, gyermekei: János, Károly és Eréves korában lett önáiló gazda, mai v mbirtoka 30 hold. Kilenc éven át viselte Dory Imre tanitó, Felsőverecke. — a birói tisztet, jelenleg virilis községi 1911-ben született Munkácsváralján. — képviselő- Neje Nagy Mária 1892-ben Munkácson gimnáziumi érettségit tett, meghalt. Néhai leányai: Janka és Ka- azután a képzőt is elvégezte. 1937-ben rolina. Tizenkét unokája van, férfiuno- kapott oklevelet. Működéseinek állomáskái frontharcosok voltak és egyikük, helyei: Cserhát, Szolyva, Pilipec, BárdMárk Gyula hősi halált halt. háza, Nagylucska. 1939-ben került a felDomsich János községi kertész, So- sővereckei iskolához. A nemzeti hadsemorja. Itt született 1879-ben. Kitanulva regben kéthónapos átképző tanfolyamot — 40 —
