Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
nagyrészt bérlet. Állattenyésztés, hizlalás. Magnemesitő állomás, répatermelés a cukorgyár részére. szeszgyár teljesítménye 40 hl. finom szesz. Saját tisztviselő- és munkásházai vannak! a RT.-nak, mely nagy szociális missziót teljesít. Dlabik János rőföskereskedő, Nagyszőllős. 1893-ban szül. Oszadán. Iskolázása után a keresk. pályára ment. 192 1 óta önálló rőföskereskedő Nagyszőllősön. Résztvett a világháborúban és mint szapőr a szerb fronton küzdött. Neje Hrubecz Terézia, gyermekei: János, Anna, Margit és Béla. Dobely Róza ny. áll. óvónő, Munkács. Az óvónőképzőt Eperjesen végezte és ok]eveiét 1896-ban kapta. Mint óvónő 17 évig Sztrabicsón működött, 1920— 1936-ig Munkácson volt áll. óvónő, azután nyugalomba vonult. Mindvégig kitűnő minősítésben részesült. Dobonyi János gazdálkodó, községi bíró, Komlós. Itt szül. 1895-ben. Fiatal korában atyja, néhai D. Lászüó mellett gazdálkodott. 1920-ban lett ön(álló, 4 hold saját birtoka éjS 5ihold bérlete van. A világháborúban az orosz fronton harcolt, két ízben megsebesült és kétéves hadifogságot szenvedett. Mint szakaszvezető szerelt le. A megszállás alatt magyarságáért üldözésben volt része. A Flitelszövetkezet ig. tagja, iskolaszéki tag, 1939 márciusa óta a község első bírája. Neje Kolinics Mária, gyermekei: Mária, János, László, Mihály, György, Péter, Anna és Joián. Dobos Antal igazgató-tanító, Szo locsina (Királyfiszállás) 1915-ben Obáván született, a polgárit Szolyván, a képzőt Munkácson végezte. 1934-ben kapott oklevelet. Pedagógiai működését Dubinán kezdte, 1938 óta a helybeii iskola igazgatója is. Közs. képviselő. ;Felesége Szmoiánka Anna oki. tanítónő. Gyermeke nincs. Dobos János ny. tanfelügyelő, Hársfalva. 1874-ben szül. Dunkófalván. 1895-ben végezte a tanítóképzőt Ungváron. 1895— I935"ig" működött mint igazgató-tanító Hársfalván. 1921-ben járási tanfelügyelőnek nevezték ki. A' Gazdakör elnöke. Feiesége Kovájl Mária gyermekei: Jenő ilosvai főszolgabíró, Mária oki. tanítónő, Ortutay Antal ig. tanító neje, dr. Emil ungvári, ügyvéd, Magda gimn. tanárnő Munkácson, dr. István orvos és András tanítd Hársfalván. Id. Dobos László ny. áll. iskolaigazgató, Dunkófalva-Dubina. 1876-ban szüL Dubinán. 1907—20-ig a kántori teendőket látta el a községben. 1920—30ig Ábránkán tanitott, 1930-ban igazgatóvá nevezték ki Dubinára. 1935-ban nyugalomba vonult. A világháborúban mint orosz tolmács tçljesjtett katonai szolgálatot. Neje Marniez Melánia, gyermekei: Irén férj. Zihácsik Ferencné, Elvira oki. óvónő férj. Szabó Józsefné, István gimn. tanár, Antal ig. tan.,. László aljegyző, Mária és Emánuel. Dobos László ny. Máv. laktanya őr,. Gödényháza, 1874-ban szül. Verőcén. Fiatal korában gazdálkodott. 1914-ben lépett a Máv. szolgálatába és 193.1-ben vonult nyugalomba, néhány évvel később pedig elhunyt. Özvegye Volicskó Mária, gyermekei: Antal, Jolán férj. Bordi Mihályné, Mariska férj. Tarnai Károlyné, Hedvig férj. Szverenyák Ferencné és László. nemes Dobra Elek ny. áll. iskolaigazgató, Kockas'záliás. 1882-ben szül. Ádámházán. A képzőt Ungváron végezte 1902-ben. it évig gkat. kántortanító volt Nagymogyorósion, azután a kockaszállási áll. iskola igazgatója lett. 1938-ban nyugalomba vonult. 1914—lóban az orosz fronton harcolt és egyszer megsebesült. Magyarsága miatt az ukránok internálták. A felszabadító katonai parancsnokság 1939 márciusában községi bíróvá nevezte ki. A szentmiklósi Hitelszövetkezet elnöke. Neje Grigásy Ilona, gyermekei: Elek-Gyula áll. iskolaigazgató, Joián férj. Lengyel Lászlóné tanítónő és Dezső papnövendékDobra Elek Gyula áll. igazgató-tanító, Kishídvég-Paszika. 1906-ban szül. nagymogyoróson. A képzőt Munkácson végezte 1925-ben. 1926—28-ban katona volt. 1928-ban kinevezték ig. tanítóvá a paszikai áll. iskolához. Az ukránok Rahón internálták 3 hónapra. Két évig vezetője volt a gkat. egyházi vegyeskarnak, melyet ő szervezett. Neje: Takáts Ilona old. tanítónő, leánya Tatjána. Dobra György kereskedő és tejcsar. nokos, Misztice. Itt szül. 1907-ben. Négy középiskola elvégzése után a keresk. pályára lépett. 1933-ban önálló kereskedő lett és ez évben létesítette tej— 38 —