Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék fürdő és üdülőtelepei

kes házcsoportja állítja meg. A városka Gölnicbánya, a hajdan híres szepesi vas, réz, fakóérc és ezüstbányászat egyik főhelye. Közelében találja Thurzófüred fürdőt s ennek sok-sok szépséggel és ismerettel 'megajándékozó kiránduló helyeit a Zechent, Svájci házat, Gloriettet, Thurzó-hegyet, Silberspitzet, Trochankát s a Grellenseifen-völgy bányáit, lánc és vasgyárait. A hosszabb túrákra merészkedő Korompán fölkeresheti a környék hajdan leggazdagabb vasgyárát, mely azonban a cseh-uralorn! alatt úgyszólván semmivé zsugorodott. Megmászhatja az itteni vas-, réz és kénkovand bányáikat s átléphet innen a már Abaújmegyében fekvő S t ó s z-fürdőbe, melynek 642 méter tengerszinti magasságban levő telepét, pormentes, ózon és páradús levegője, déli nyílású és így az északi szelektől védett völgye, hőmérsékletének csekély napi ingadozása, vérkeringési, idiegki merülési, emésztőszervi zavarok eseteiben, kiváló gyógyhatása; valóban elsőrendű üdülőhellyé avatnak. Közeli nevezetessége az Uhornai-tó, a vadregényes Szádéllőiés Áji-völgy; északon az 1036 méter magas Fekete-hegy, délen a 949 méter magasra kapaszkodó Szarvas-hegy; kissé tovább a Tornai mészkőkarszt, ebben a Baskai és Szilicei-jégbarlang, a csermosnya-patak mentén pedig a már gö-möri területen büszkélkedő Krasznahorka. Szepesmegye közepén, a Poprádba futó Setzenseifen-patak balpartján, 732 méter tengerszinti magasságban, vörösfenyő és tölgyerdőktől környezve, fnejtőzik a kis L e i b i c kénes fürd'ő, melyet magas fekvése, üde levegője, Késmárkra és a Magas-Tátrára nyíló remek kilá-, tása miatt nemcsak a csúz-, köszvény-, görvélykór és különféle bőrbajokban szenvedők, hanem az üdülni vágyók is tömegével látogatnak. Ott, hol a Lőcse-Lublói-hegycsoport végágainak észak felé való terjeszkedését megszakítja a Poprád vize, a Szepes-sárosi határon, 556 méter tengerszinti magasságban, a vasas vizéről, lápföldjéről, szubalpin fekvéséről, szénsavas fürdőjéről messze földön ismert L ubil ó fürdő fekszik. Ez a telep látogató helye mindazoknak, kik légzőszervig vérkeringési, női és emésztőszervi bajokban szenvednek; dé egyben azoknak is, kik itt óhajtják megpihentetni az élet robotos munkájában túlontúl igénybevett idegeiket. A nagyszerű vidék a legváltozatosabb tájformákkal ked'veskedjkl ,Al Lőcse-Lublói-hegycsoport fenyvesei fölé itt tornyosulnak a Repisto-, Kuligura-, Jakabjanszki-Szimeny és Gromos-Wrch 1200 métert meghaladó ormai. A Poprádon túl, Ó-Lubló fölött, megtekinthetők a viha ros múltú Lubló-vár több mint hét évszázados romjai, melynek tör-i ténete a magyarén kivül, mély nyomokat hagyott Lengyelország történetében is. És a romoktól nem messze, az itt üdülő, a régi orsfzághatáron megállhat a Poprád' folyó partján, hol a hűtlen folyó elhagyta a [magyar földet és a Kárpátok apró forrásainak jelentékeny részét a

! .Visztula útján a Keleti tengerbe szállítja. Közvetlenül a Magas-Tátra aljában, számos híres gyógyfürdő és 'üdülőtelep van, melyeket főleg a jobbmódu betegek és üdülni vágyók ezrei látogatnak. Ezek a tátrai telepek általában nemcsak a régi Magyarország; hanem az egész kontinens legideálisabb klimatikus gyógyhelyei. Ma-< igaslati pontok, de korántsem olyanok, melyek a rendes légnyomáshoz szokott szervezetre károsan hatnának, légzési vagy vérkeringési zava— 65 — .1