Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék fürdő és üdülőtelepei
rokat okoznának. Ellenkezőleg. A teljesen tiszta, ózondús, páratelt levegő, az északi szelek kellemetlen hatását tökéletesen meggátló hatalmas hegyfalak, a hőmérsék viszonylagos állandósága, a napsütéses napok jelentős száma, egytől-egyig olyan tényezők, melyek együttvéve a legteljesebb mértékben üdítő, zsongító, gyógyító hatással vannak az emberi szervezetre. A másik gyógytényező-csoport, mely a tátrai telepek fölkeresését ajánlatossá teszi, a víz. A thermotherápiának alkalmasabb és hatásosabb elemei kevés helyen találhatók olyan kedvező mennyiségben és minőségben, mint itt. A fürdők legkülönfélébb válfaja, igen sokl esetben csodásan segíti elő a megtámadott szervezet regenerálódását. Idegkimerülésekben-, hipochondriában-, neuraszténiában-, légző és emésztőszervi bajokban szenvedők találnak itt biztos gyógyulást. Szén- és kénsavas, kénnátriumos, magnéziás, foszforsavas meleg vizei a vérszegénység, bőrrenyheség, női ivarszervek, izületi csuz, köszvény, funkcionális idegbajok, gerincagysáp és görvélykór eseteiben javaltak. Ezekhez a gyógyeljárásokhoz kapcsolódik a vidék szépsége, mely szinte Jcényszeríti az embert kisebb-nagyobb kirándulások megtételére s ezzel olyan erőteljesebb testmozgás, vérkeringés fokozás, tüdőtorna végzésére, melyek jótékony elősegítői a thermális kúrák gyógyító, üd'ítő hatásának. A következőkben a Tátra-alj nyugati szélén, Csorbánál kezdjük a seregszemlét és innen hatalmas ívben, a fenyőrengetegbe vágott Klotild és Mária Terézia-útak mentén, a Baríangligetig terjedő szakaszban levő fürdő és üdülőtelepeket fogjuk fölkeresni. Csorba fürdőt a csorbái állomásról kiinduló 4 kilométer hoszszu fogaskerekű pályán lehet legkényelmesebben megközielíteni. Mivél Csorbatóról és környékérő! egy más helyen részletesebben fogunk megemlékezni, itt csak annyit, hogy a tó egy őskori gleccser által kimart sziklahomorban, 1351 méter tengerszinti magasságban fekszik és déli leizáróját az a hatalmas cyklopfal alkotja, mely valaha a lefelé nyoí'muló glecser 'középmo rónájából képződött. Területe 20 hektár, vagyis 31 kataszteri hold. Vize hideg s a íegforróbb nyáron sem éri el a 20° C-t. Legnagyobb mélysége 21 méter. A telep fürdői és nyaralói leginkább a tóparton helyezkedtek el és hátterükben a Tátra hatalmas óriásaival, sötét fenyőszőnyegeikkel, a tó csillogó felületében fürdő tükörképeikkel, valóban elragadó látványt nyújtanak. A főidíényben, a tavat körülvevő széles útakon, főleg a déli órákban, mint a nagyvárosok korzóin, előkelő tömeg hullámzik. Tükrös vizén száz és száz csónak, fehérárbócos jacht pillangózik. A zene állandóan szól és az erdőaljakból itt is, ott is, ki-kicsap a vi-> dám turisták éneke. A telepet a gyógyulás minden reményével, főleg váltólázban, emésztőszervi, altesti zavarokban, főfájásban, álmatlanságban, idegbajokban szenvedők keresik föl. Kiránduló helyekben rendkívül gazdag. Hamarjában föl sem sorolható az a sok természeti szépség, melyben az itt üdülő gyönyörködhetik. Hiszen úgyszólván torkában van a Tátra belsejébe vezető patak-utaknak. Itt a Poprád ágyát képező Menguszfalvi-völgy, a Furkota lés Koprova-völgyek, a hegység legszebb tengerszemeihez, a 2500 Iméter magasba felnyúló Nagy Kriván tövében csillogó Zöld 1-, Wahlen— 66 — .1
