Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
elnöke, egyházközs. vál. tag. Felesége Pénzes- Jolán, gyermekei: László, Éva és András. Czepeczauer Ferenc áll. tanító, Kendereske. 1917-ben szül. Németmokráiv. Tanulmányait Prágában végezte. 1936 —37-ben hely. tanító volt Németraov rán, azután Kendereskén lett áll. tanító. Boholyip Czerkovnik Nikolaj gkeleti esperes-lelkész, Bedőháza. 1890-ban szül. Ösándorfalván. A teológiát Oroszországban végezte, ahol " 1919-től mint szerzetes működött. 1921-ben Talaborfalu lelkésze lett, 1922-ben pedig Bedőházára helyezték át. 1929-ben nevezték ki esperessé. Résztvett a világháborúban, 1915-ben sebesülten orosz hadifogságba került, 1921-ben tért vissza. Czetmayer Imre malomtulajdonos, Perbéte. 1889-ben született Kuklón. Atyja, néhai Lambert meilett *anulta kí 1 molnárságot, mint segéd Budapesten, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen dolgozott. 1938-ban lett malomtulajdonos Perbetén. Mint szakaszvezető rvégig r küzdötte a világháborút az olasz és orosz fronton, egyszer megsebesült. Kitüntetései: kisezüst é« bronz v. é., : Kcsk. A MNP. és az ipartestülett tagja. Neje: Kor bel Erzsébet, gyermekei: Imre molnár, Ilona, Lambert molnár és József. Czibola Ferenc kovács m., Vágfarkasd. Itt szül. 1898-ban. Iskolázása után kitanulta az ipaiát, mint segéd a budapesti Máv.-gépgyárban is dolgozott. 1923-ban önállósította magát. 1916—18baii az olttsz ic>ontou harrolt. Ipartestületi tag. Felesége: Deák Lídia, gyer^ mekei: Rózsa és Ilonka. Czibulka László üzletvezető, Ógyalla. 1906-ban szül. Csatán. Iskolázása után kitanulta a cipészipart, mint segéd Érsekújváron dolgozott. 1939-ben a Bata-gyár ógyallai fiókjának üzletvezetője lett, ezt megelőzően a nagylégi fiókot vezette két évig. Neje: Kiss Viktória, fia László, Édesapja Cz. Lázár ny. vasutas Tardoskedden él. Cziháczky István vendéglős, hentes és mészáros m., Nagymagyar. 1909ben szül. Szencen, lengyel eredetű nemesi családból. Iskolázása ütán kitanulta a husipart. 1936-ban önálló hentesmester lett Pozsonyban. Magyar érzése miatt 1939-ben kiutasították a szlovákok. Ekkor létesítette Nagymagyaion vendéglőjét és hentesüzletét. A MNP tagja. Neje Agh Mária. Czikk Leibis korcsmáros, dohányárus, Alsóneresznice. Itt szül. 1881.ben régi helyi családból. Fiatal korában szülei mellett működött, majd önálló vállalkozó lett. 1906-ban alapította mai korcsmáját. 1917-ben hadbavonult és : 1918ban szerelt le, mint 50 százalékos hadirokkant. A cseh megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Neje Klein Berta, gyermekei: Szura, Pepi, Háni és Salamon. Jakab fia 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt. Czinn Fanni korcsmáros, Majdánka. Itt szül. 1909-ben 1925 óta 'önállóan vezeti korcsmáját, melyet apja alapított 1894-ben. Czirok Dezső ref. ig. tanító, Nemes, hódos. Itt szül. 1887-ben régi nemesi törzsből. A képzőt Modorban végezte 1908-ban. 1909-ben került a nemeshódosí ref. iskolához, 1927-ben nevezték ki igazgatóvá. Népművelési gondnok, a levente-egyesület elnöke. Neje Kiss Jolán, fia Dezső. Czucz Albert kisbirtokos, Sikabony. 1876-ban szül. Nemeshódoson. 1907-ben lett önálló gazda 40 holdon. RéstVetti a világháborúban, a szerb és montenegrói fronton küzdött. A MNP tagja, volt községi képviselő. Neje Matis Ágnes, gyermekei: Lajos és János. vitéz Czucz Kálmán asztalos m., Tejfalu. 1893-ban szül. Szendrőn. 'Szakmájában Budapesten szabadult fel 1910ben, mint segéd Apatinban, Sopronban és Putnokon dolgozott. Végigküzdötte a világháborút, az orosz és olasz fronton, egyszer gázmérgezést szenvedett. Mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüst és bronz v. é., Kcsk.. 1939-ben vitézzé avatták. Az Egyesült Magyar Párt tagja. 1922-ben önállósította magát. Felesége Bauer Hildegárd. Czigler Jenő üzletvezető, Tiszabog. dány. 1902-ben szül. Rahón. Tanulmányait Máramarosszigeten végezte, azután a keresk. pályára ^ment, majd mint segéd működött Huszton és Ungváron. Ï932 óta a tiszabogdányi fogyasztási szövetkezet üzletvezetője. A cseh uralom alatt jó magyar volt. Dallos József kovács m., és darálómalmos, Vásárut. Itt szül. 1903-ban. — 33 —