Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

elnöke, egyházközs. vál. tag. Felesége Pénzes- Jolán, gyermekei: László, Éva és András. Czepeczauer Ferenc áll. tanító, Ken­dereske. 1917-ben szül. Németmokráiv. Tanulmányait Prágában végezte. 1936 —37-ben hely. tanító volt Németraov rán, azután Kendereskén lett áll. tanító. Boholyip Czerkovnik Nikolaj gkeleti esperes-lelkész, Bedőháza. 1890-ban szül. Ösándorfalván. A teológiát Oroszország­ban végezte, ahol " 1919-től mint szer­zetes működött. 1921-ben Talaborfalu lel­késze lett, 1922-ben pedig Bedőházára helyezték át. 1929-ben nevezték ki es­peressé. Résztvett a világháborúban, 1915-ben sebesülten orosz hadifogságba került, 1921-ben tért vissza. Czetmayer Imre malomtulajdonos, Per­béte. 1889-ben született Kuklón. Atyja, néhai Lambert meilett *anulta kí 1 molnárságot, mint segéd Budapesten, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen dol­gozott. 1938-ban lett malomtulajdonos Perbetén. Mint szakaszvezető rvégig r küzdötte a világháborút az olasz és orosz fronton, egyszer megsebesült. Ki­tüntetései: kisezüst é« bronz v. é., : Kcsk. A MNP. és az ipartestülett tag­ja. Neje: Kor bel Erzsébet, gyerme­kei: Imre molnár, Ilona, Lambert mol­nár és József. Czibola Ferenc kovács m., Vágfar­kasd. Itt szül. 1898-ban. Iskolázása után kitanulta az ipaiát, mint segéd a buda­pesti Máv.-gépgyárban is dolgozott. 1923-ban önállósította magát. 1916—18­baii az olttsz ic>ontou harrolt. Ipartes­tületi tag. Felesége: Deák Lídia, gyer^ mekei: Rózsa és Ilonka. Czibulka László üzletvezető, Ógyal­la. 1906-ban szül. Csatán. Iskolázása után kitanulta a cipészipart, mint segéd Érsekújváron dolgozott. 1939-ben a Ba­ta-gyár ógyallai fiókjának üzletvezető­je lett, ezt megelőzően a nagylégi fió­kot vezette két évig. Neje: Kiss Viktória, fia László, Édesapja Cz. Lázár ny. va­sutas Tardoskedden él. Cziháczky István vendéglős, hentes és mészáros m., Nagymagyar. 1909­ben szül. Szencen, lengyel eredetű ne­mesi családból. Iskolázása ütán kitanulta a husipart. 1936-ban önálló hentesmes­ter lett Pozsonyban. Magyar érzése miatt 1939-ben kiutasították a szlovákok. Ek­kor létesítette Nagymagyaion vendéglő­jét és hentesüzletét. A MNP tagja. Neje Agh Mária. Czikk Leibis korcsmáros, dohányárus, Alsóneresznice. Itt szül. 1881.ben régi helyi családból. Fiatal korában szülei mellett működött, majd önálló vállal­kozó lett. 1906-ban alapította mai korcs­máját. 1917-ben hadbavonult és : 1918­ban szerelt le, mint 50 százalékos ha­dirokkant. A cseh megszállás alatt meg­őrizte magyar hűségét. Neje Klein Ber­ta, gyermekei: Szura, Pepi, Háni és Salamon. Jakab fia 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt. Czinn Fanni korcsmáros, Majdánka. Itt szül. 1909-ben 1925 óta 'önállóan ve­zeti korcsmáját, melyet apja alapított 1894-ben. Czirok Dezső ref. ig. tanító, Nemes, hódos. Itt szül. 1887-ben régi nemesi törzsből. A képzőt Modorban végezte 1908-ban. 1909-ben került a nemeshó­dosí ref. iskolához, 1927-ben nevezték ki igazgatóvá. Népművelési gondnok, a le­vente-egyesület elnöke. Neje Kiss Jolán, fia Dezső. Czucz Albert kisbirtokos, Sikabony. 1876-ban szül. Nemeshódoson. 1907-ben lett önálló gazda 40 holdon. RéstVetti a világháborúban, a szerb és monte­negrói fronton küzdött. A MNP tagja, volt községi képviselő. Neje Matis Ág­nes, gyermekei: Lajos és János. vitéz Czucz Kálmán asztalos m., Tej­falu. 1893-ban szül. Szendrőn. 'Szak­májában Budapesten szabadult fel 1910­ben, mint segéd Apatinban, Sopronban és Putnokon dolgozott. Végigküzdötte a világháborút, az orosz és olasz fronton, egyszer gázmérgezést szenvedett. Mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüst és bronz v. é., Kcsk.. 1939-ben vitézzé avatták. Az Egyesült Magyar Párt tagja. 1922-ben önállósította ma­gát. Felesége Bauer Hildegárd. Czigler Jenő üzletvezető, Tiszabog. dány. 1902-ben szül. Rahón. Tanulmá­nyait Máramarosszigeten végezte, az­után a keresk. pályára ^ment, majd mint segéd működött Huszton és Ung­váron. Ï932 óta a tiszabogdányi fo­gyasztási szövetkezet üzletvezetője. A cseh uralom alatt jó magyar volt. Dallos József kovács m., és daráló­malmos, Vásárut. Itt szül. 1903-ban. — 33 —

Next

/
Thumbnails
Contents