Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Atyja, néhai Ferenc mellett kitanulta) a kovácsipart, mint segéd Diószegen és a vásáruti uradalomban dolgozott. 1930-ban önállósította magát. Bércsépléssel is foglalkozik, darálómalma is* van. A cseh hadseregben katonai szolgálatot tteljesitett. Községi képviselő, az ipartestület és a MNP. tagja. Neje: Konkoly Róza, gyermekei: József, Zita és Adél. D ail os László körjegyző, Alsószelistye. 1896-ban szül. Husztközön. Atyja, Endre gazdálkodik és tiz éven át községi bíró volt. Ő maga Máramarosszigeten érettségizett, jegyzői vizsgát Ungváron tett 1923-ban. Először ölyvösön és Alsókaraszlón volt főjegyző, 1939 márciusa óta pedig Alsószelistyén működik. Mint önk. szakaszvezető a világháborúban az olasz fronton harcolt és két izben megsebesült. Kitüntetései: két szer kisezüst és bronz v. é., Kjjcsk. Hazafias magatartása miatt a csehek részéről üldözésben volt része. Gyermekei; Magda és Elemér. Dallos Sándor áll. iskolai igazgató, Alsószelistye. 1899-ben szül. Husztközön. A. képzőt Máramarosszigeten és Munkácson végezte 1922-ben. Két évig szülőfalujában tanított, azután Alsószelistyére nevezték ki igazgatónak. 1917— 18-ban >a román fronton küzdött éf> mint önk. őrvezető szerelt le. A meg-, szállás alatt megőrizte magyarságát. Neje Barna Julia, gyermekei: Sándor és Olivia. Danes Miklós gyógyszerész, Bustya- • háza. 1899-ben szül. Beregszászon. Itt érettségizett, az egyetemet Prágában végezte, gyógyszerészi oklevelét 1927-ben kapta. Több helyen praktizált és 1930ban lett önálló gyógyszerésztulajdonos Bustyaházán. I917—18-ban az olasz fronton harcolt és mint zászlós szerelt le. Magyarsága miatt 1938-ban kiutasították a csehek és csak Kárpátalja felszabadítása után tért vissza. Neje: Ur Margit, fia: György. . Dankánics János áll. igazgató-tanito, Rákócziszállás. 1907-ben született Beregfogarason. Munkácson érettségizett és ott végezte a tanítóképzőt is 1928-ban. 1937-ben nevezték ki Rákócziszállásra igazgató-tanitóvá, előzően Toronyán, — Malmoson és Hársfalván működött. A, fogyasztási szövetk. elnöke, földművelési szakelőadó. A tanítói szaklapok cikkírója. Felesége: Komarniczky Julia a fogyasztási szövetk. könyvelője és pénztárosa. Gyermekei: Aladár és Eugénia. Dankánics Mihály gkat. lelkész, — Kricsfalva. 1913-ban született Hátmegen A középiskolát Munkácson, a teológiát Ungváron végezte. 1936-ban szentelték pappá és még ez évben kineveték lelkésszé Kricsfalvára. Felesége; Medve Margit, leánya: Magdolna. Édesapja id. D. Mihály gazdálkodó frontharcos volt a világháborúban. dapsai Dapsy Zoltán földbirtokos, nagybérlő, Bacsfa. ősi nemesi családból 1906-ban született Szkaroson. A. középiskolát Rimaszombaton és Budapesten végezte, majd diplomát szerzett a debreceni gazd. akadémián. Öt évig a szkarosi 1300 holdas családi birtokon gazdálkodott testvérével együtt. 1935 óta bérli Bacsfán a 400 m. holdas pusztákat. A M. N. P. tagja, megyebiz'ottságí tag. Hazafias magatartása miatt 1931ben a csehek elrejtett fegyvereket kutattak a szkarosi családi birtokon. Felesége Schuster Margit, gyermekei: Csaba és Zoltán. Darabán Mihály ny. vasúti pályaőr. Bilin. 1869-ben született VörösmartonTényleges katonai szolgálata után, 1894ben a Máv kötelékébe lépett és

1 mint pályaőr működött több helyen. 1926-ba* vonult nyugalomba teljes elismerés mel lett. Neje Kokeres Ilona, gyermekei i Anna, Mária, Julia, Erzsébet, János, László, Mihály, István, György, Miklós, Ferenc, Ilona és András. Öt gyermeke elhunyt. Darnai Ferenc kisbirtokos, Bős. Itt szül. T863~ban. Atyja, néhai D. János szorgalma révén 1 xo hold földet szerzett.- ü maga Pozsonyban iskolázott, 1900-ban lett önálló, mai birtoka 100 m. hold. 1885—88-ban katona volt és szakaszvezetői rangot ért el. Ötven éves tűzoltói működéséért jubileumi éremmel tüntették ki. Tizennégy éven át viselte a birói tisztet. A MNP. helyi elnöke volt. Neje: Varga Gizella, gyermekei: Teréz, János, Sándor, Ferenc, Erzsébet és Annus. Davidovics Mózes vendéglős és ga? • dálkodó, Is'zka. 1853-ban született Be reznán. 1891-ben önállósította magát. A cseh uralom alatt családját magyar szellemben nevelte. Tizenkét éven át vi— 34 —