Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
a Hitelszöv. elnöke, a Fogy. Szövetkezet alapítója. Neje Soós Ludovika oki. tanítónő, egy leánya van: Mária férj. Bottka Pálné, unokái: Katalin és Pál. Bárdos Béla volt vármegyei utbiztos, Munkács. Itt szül. 1867-ben. Tényleges katonai szolgálata 'után a vármegye kötelékébe lépett, mint utbiztos. 1925-ben elhunyt. Özvegye Petreczky Karolina Szolyváról. Gyermekei: Béla aktiv honvédszázados, Antal a Kárpátaljai Bank h. igazgatója, unokái: Beatrix, Domonkos, Ilonka, Mária és Katalin. Bányay Győző áll. főnök Uszor. 1883-ban Cseklészen született ősi nemesi családból. Érettségit Pozsonyban tett, majd elvégezte a vasúti tisztképző tanfolyamot. Vasúti működését 1901kezdte meg Budapesten, majd Cegléden, Galántán áruspéntáros, utána Szöllősön forg. tiszt., Kiskunmajsán áll. főnök. 1935-ben lett áli. főnök Uszoron. Felesége Travnicsek Amália. Fia Győző szentén vasutas. Bárány István hentes és mészárol m. Szolyva. 1891-ben szül. Bereznán. Munkácson középiskolába járt, azután egy évig kadét volt Szatmáron, majd kitanulta iparát. Mint segéd több városban, köztük Budapesten, . Zágrábban, Szegeden működött. 1923-ban önállósítota magát Szolyván. Hazafias magatartása m'att egy ízben félévi börtönre ítélték a csehek, de végül felmen'e.ték. Az üldözés miatt anyagilag tönkrement és üzletét négy évjg szüneteltette. 1938 végén nyitotta ki újra. Neje Kazinczy Erzsébet, gyermekei: Ilona, Bélla, Olga, Erzsébet. Valéria, Elza, István és Irén. Atyja, B. Ferenc 31 éven át m kir. csendőrőrsparancsnok volt. Beckert Vida ny. áll. tanító, Bilke. 1883-ban szül. Zsófiafalván. A képzőt Máramarosszigeten végezte 1904-ben. Pedagógiai működését még ez évben megkezdte Bilkén és 1938-ig folytatta, amikor nyugalomba vonult. Tanfelügyelői elismerést kapott. Nagy érdemeket szerzett a szövetkezetek fejlesztése körül. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött és sebesülten fogságba esett, melyben hat évig sínylődött. A magyarság minden hazafias akcióját támogatta. Évtizedek óta könyvelője és pénztárosa a helyi fogy. szövetkezetnek, főkönyvelője és vezetője a Hitelszövet, kezetnek. Felesége Komáromi Katalin, gyermekei: Béla áll. tanító, Anna (Bickó Bálint tanító neje), Ilonka oki. tani. tónő (Szvitlich Péter polg. isk. tanító neje), Erzsébet oki. tanítónő (Dvořák József szövetk. ügyvezető neje) és Emilia. Bednár Pál birtokos, Jászfalu. .Itt szül. 1886-ban. Résztvett a világháborúban, az oros'z fronton harcolt, 1915 juliusban megsebesült és mint 33 száza, lékos hadirokkant szerelt le. A Kcsk. és a seb. érem tulajdonosa. 1923 óta önálló gazda, 3 holdas birtokát 14 k. holdra gyarapította. Négy éven át viselte a bírói tisztet, jelenleg közgyám. "Neje Kothaj Mária, gyermekei; István, Mária és Imre. özv. Belányi Pálné sz. Pelikán Mária szatócs, Dunaszerdahely. 1894-ben szül. Radosnyán. 1919-ben lépett házasságra B. Pál pékmesterrel, aki 1933-ban elhunyt. Férje résztvett a világháborúban. A. pékség jelenleg nem működik. Gyér. mekei : Irén, Amália, Jozefin, ' Paula és Mária. Dr. Belkó József földbirtokos, Várkony. 1905-ben szül. Nagyszombaton régi nemesi családból. A középiskolát szülővárosában, a jogi egyetemet Pozsonyban végezte. 1936-ig atyja, néhai B. János érsekkétyi birtokán gazdálkodott, azután megvásárolta az 1306 m. holdas várkonyi birtokát, melyet most két bátyjával: Gusztávval és Vituszszal együtt kezel. Még két testvére van: János és Mária. Dr. Belkó József a Csallóközi Armentesítő Társulat alelnöke. Bellovich Jenő gkat. adminisztrátor lelkész, Duszina. 1907-ben szül. Szatmárnémetiben. Apja, Jenő gkat. esperes. Munkácson ére tségizett, a teológiát Ung váron végezte. 1930-ban szentelték pappá. Először Ormodon működött és 1933 óta Duszinán adminisztrátor. Felesége Orosz Ilona, gyermekei: Sáiika és Ilonka. A duszinai Szövetkezet alapítója és két éven át elnöke volt. Bénát Antal kőműves m., Hársfalva. Itt szül. 1891-ben. Iparában Munkácson szabadult fel. Mint segéd Gyergyószentmiklóson, Gaüciában és Szolyván dolgozott. 1918-ban a Szolyvai Falepároló R. T.-hoz került mint kőműves'-m ester. Résztvett a világháborúban, az orosz és román fronton harcolt, két ízben megsebesült és mint rokkant szerelt le. Kitüntetései bronz v. é., seb. é. — 13 —
