Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Kcsk. Neje Didránc Margit, gyermekei: Etus, Sándor és Magdolna. Bencsák László községi bíró, Ta­racköz. Itt szül. 1897-ben. 1921 óta ön­álló gazda, mai birtoka 25 hold. fVé­gigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton. Kcsk.-t kapott, mint őt­vezető szerelt le. Voit községi pénztá­ros, 1936-ban bíróvá választották. A Hitelszövetkezet elnöke. Minden ma­gyar ügy lelkes támogatója. Feiesége Popovics Ilona. Benda Kálmán molnár m., Somorja. Itt szül. 1870-ben. A malomipart aty­ja, néhai József mellett tanulta ki -lés annak halála után, 1884-ben átvette a családi malom vezetését. A vízimalmot motorikus' erőre alakította át. Teljesít­ménye 8 óránként 8—10 mm. 10 holdas gazdasága is Van. A megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Neje Sebes­tyén Mária, nevelt fia Sebestyén Lő­rinc molnár. Benedik János ny. vármegyei utka paró, Boród. Itt szül. 1876-ban. Tény­leges katonai szolgálata után, 1902-ben a vármegye szolgálatába lépett, mint utkaparó. 1938-ban vonult nyugalomba Neje Bródi Zsófia, gyermekei: Mi­hály gazdálkodó, Zsófia, Ilona, István és Mária. Benkó József gazdálkodó, községi bí­ró, Hidaskürt. Itt szül. 1878-ban. 1901­ben lett önálió gazda. 1904-ben a po zsonyi vili. társaságnál vállalt alkalma zást, később az államvasutnál, majd a postánál teljesített szolgálatot Aranyos­maróton és Nagyszombatban. 1919-ben a csehek elbocsátották állásából magyar érzelme miatt. Visszatérve szülőfaiujá­ba, tovább gazdálkodott. Elnöke voit a ker. szoc. pártnak, majd az egyesült magyar pártnak. Községi képviselő, volt közgyám, I938 óta a bírói tisztet viseli. Birtoka 28 hold. Neje Kubik Rozália, gyermekei: József, Juliánná, Rózsi, Má­ria, Zoltán és Piroska. Benkovics József kőműves m., Nagy­bodak. Itt szül. 1893-ban. Szakmáját Pozsonyban tanulta ki. 1931-ben önálló­sította magát. 1934-ben trafikot is nyi. tott. V égígküzdötte a világháborút az orosz, olasz és francia fronton, egyszer megsebesült és mint szakaszvezető sze­relt le. 50 százalékos hadirokkant volt, bronz v. érmet és Kcsk.-t kapott. A Magyar Párt tagja. Neje Antalics Má ria, gyermekei: Erzsébet, József és Friderika. Sógora Antalics István hősi halált halt. Berdár László kereskedő, Alsóneresz­nice. Itt szül. 1897-ben. 'Résztvett ia háborúban, őrvezetői rangban az orosz fronton küzdött, egyszer megsebesült és mint 25 százalékos rokkant szerelt le. 1920-ban alapította mai vegyes'kereske­dését. A megszállás alatt megőrizte ma­gyarságát. Neje Ficáj Bazilia, gyer­mekei: Miklós, László, Mária és Ba­zilia. Beregi Vilmos kereskedő, Nagylucska. 1898-ban szül. Beregszílváson. Névma­gyar ositási engedélye 1903-ban kelt. Üz­letét 1927-ben nyitotta. Félholdast gazda­sága is van. Neje Davidovics Ilona, gyermekei: Herman és Etus. Beregkövesdi fürdő. Herskovics Sá­muel alapította a saját birtokán lévő gyógyforrás körül, amely már ősidők óta hires gyógyvízként szerepelt. 0 építtette fel a fürdőtelepet és 'mai nívó­jára fejlesztette. Főként reumatikus be­tegség gyógyítására alkalmas. Az alapi­tó halála óta fia, Herskovics Herman vezeti a fürdőt. Már ő építtette a 10 szobás szállodát 20 ággyal. Berger Bernát szikvizgyáros, Alsó­szinevér. Itt szül. 188 i-ben. 1905-ben alapította szikvizgyárát, melyet fiával közösen vezet. A háború alatt községi bíró és jegyzőhelyettes volt. Jelenleg husvízsgáló, többféle tisztsége volt a községi közigazgatásban. A megszállás alatt megőrizte magyarságát. Nős, négy gyermek apja. Berger Ernő cipész m., cipőfelső­részkészítő, Szolyva. Itt szül. 1886-ban Iparában 1906-ban szabadult fel Mun­kácson, ahol ipariskolát végzett. Mint segéd Budapesten is dolgozott. <1910­ben önállósította magát. Tíz munkást fog­lalkoztat. A világháborúban az .orosz fronton küzdött és sebesülése után se­gédszolgálatra osztották be. A megszál­lás alatt magyar érzése miatt üldözés­ben volt része. Felesége Lebovics Re­gina, gyermekei: Szerén, Cili, Etel, Vilmos, Rózsi és Herman. Berger Menyhért kereskedő és korcs­máros, Makarja. Itt szül. 1875-ben. 1903 —1908-ig Amerikában élt és visszatér­ve, gazdálkodni kezdett, később pedig vegyeskereskedést és korcsmát nyitott. Végigküzdötte a világháborút az orosz, — 14 —

Next

/
Thumbnails
Contents