Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
megen, 1925 óta esperes-lelkész Aisókaraszlón. Felesége Holovács Gizella, gyermekei: Magdolna férj. Homonnay Mihályné, Mária, József oki. tanitó. Bändel Jakab kereskedő és mészáros m., Tiszaborkut. Itt született 1876ban. Iskolázása után a keresk. pályára lépett, majd kitanulta a mészárosipart. 1899-ben önállósitotta magát. A megszállás' alatt hazafias magatartást tanusitott. Neje Hamburger S., gyermekei: Herman, Sáje, Fáni és Berta. Bank Miklós szövetkezeti vezető, Bedőháza. Itt született 1909-ben. Középiskolát és gazd. tanfolyamot 'végzett, azután az ungvári gazdasági kamara tisztviselője lett. 1939-ben átvette a bedőházi Fogy. Szövetkezet vezetését. A cseh uralom alatt kitartott magyarsága mellett. Banka László gazdálkodó, Urmező. Itt született 1879-ben. Önálló gazda 16 hold birtokkal. Tiz éven át volt a község első bírája. A megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Neje: Kuczina Cili, Fia: Miklós, aki i8 holdon gazdálkodik, nős, négy gyermeke van. Baranyay István gazdálkodó, Kisudvarnok. Itt született 1878-ban régi nemesi családból. 1896-ban lett önálló gazda, mai birtoka 40 m. hold. 1914—1917ig katonai szolgálatot teljesített. A Hangya elnöke, h. községi biró. Felesége Paraszthy Julianna, gyermekei: László, Mariska, József és Kálmán. Unokatestvérei: Marczell Béla és Kálmán hősi halált haltak. bodor- és rákosíalvi Baranyay Mária magánzónő, Bagota. 1860-ban született Kurtakeszln ősnemesi famíliából. Édesapja, néhai B. Gáspár 2000 holdas birtokán gazdálkodott, édesanyja kövesszarvi Gosztonyi Anna. Házasságukból tiz gyermek született, akik közül már esak B. Mária él Bagotán mint magánzónő. A gráci nemesi alapítvány tb. tagja. A megszállás alatt is lelkes honleány volt. Baranyay Sándor ny. igazgató tanitó, Uszor. Itt született 1888-ban ősi helyi nemesi családból. Tanulmányait Modoron végezte, 1909-ben kapta oklevelét. Működését Nagydobakon kezdte meg, majd Uszorra került, ahol 1934-ig teljesített szolgálatot s mint igazgató vonult nyugalomba. A világháborúban hadapróűjelölt volt. A somorjai Muzeumegylet v. tagja, a Somorjai Hitelintézet ig. tagja. Az uszori sertés tenyésztő egylet alapitója. Felesége Balhéim Mária, gyermeKei: László, Irén és Sándor. Barát János csizmadia m., Somorja. Itt született 1882-ben. Iparát kianulva, mint segéd Bazinban és Somorján dolgozott. 1910-bben lett önálló mester. Vásárokat látogat. Ref. presbiter, községi képviselő- Édesapja, néhai B. Béni szintén csizmadia mester volt. Baráth József jegyző, Pozsonyeperjes. 1912-ben született Nagykamondon. Felsőkereskedelmit végzett Veszprémben, jegyzői oklevelét 1936-ban kapta. A vasvári járásban, Csehimindszenten, Rumban. Sorkikisfaludon, Egerváron és Kámban működött. 1939 januárban a nagyudvarnoki körjegyzőséghez került és november 2-án nevezték ki jegyzővé Pozsonyeperjesre. Katonai kötelezettségének eleget tett. Bará y Ferenc gazdálkodó, Ipolyság. Itt szül. 1874-ben. Hosszabb ideig atyja birtokán gazdálkodott. 1918-ban lett önálló gazda 35 holdon. A világháborúban három éven át az orosz és, olasz fronton harcolt és Kcsk-t kapott. A M. N. P. mezőgazdasági kiállitásá^i aranyoklevelet nyert. Négy évtizede községi képviselő, volt II. biró- Neje: Drahoš Erzsébet. Barcsi László igazgató-tanító, Felsóviznice. 1912-ben született Kustánfalván. A képzőt Munkácson végezte. 'Pedagógiai működését Szidorfalván kezdte el, azután Gombáson tanított, majd négyévet töltött az oroszvégi tanfelügyelői, hivatalban. 1939 eleje óta igazgató-tanító helyben. Neje: Bogdán Mária tanítónő, fia: Aladár. Bargár Károly kereskedő, Somorja. Itt született 1870-ben. Iskolázása után a keresk. pályára lépett, mint segéd Pozsonyban praktizált. 1907-ben önállósította magát Pozsonyban, három évvel később pedig Somorján. 1918—20-ig- kéményseprő m. volt Sztubnyafürdőn, — majd visszatért Pozsonyba és 1925-ben ismét üzletet nyitott Somorján, melyet ma is vezet. 6 holdas Ibirtoka is van. A M. P. tagja volt a megszállás alatt. Ne-, je Kezich Gizella, gyermekei: Gizella. Károly és Valéria. Édesapja, néhai B. Pál kéményseprő m. volt Somorján. Id. Bargár Richárd kerületi kémény— 10 —