Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

seprő m., Somorja. Itt született 1867ben. Nagyszombatban járt középiskolába, azután atyja, néhai Pál meľett tanulta ki az iparát. 1907-ben lett önálló kerüle'i kéményseprő m. Somo ján. Négy állandó alkalmazottja van. 5090 egész éves és 1372 féléves kémény tartozik hozzá. Községi képviselő, volt gazdasági tanácsos. A cseh uralom alatt megőrizte magyarságát. Neje, Sko'ff Jolán 1934-ben meghalt. Gyermekei: Adrienne férj. Jenis Lajosné, Jolán férj. — Schwarcz Antalné, Erzsébet férj. Herczog Ferencné és Richárd a kéményseprőüzem vezetője. Ferenc fia, aki kéményseprő volt 1925-ben meghalt, özvegye Cseh Erzsébet, fia: Ferenc. Barna József szeszgyárvezető, Urmező. A torontáli Simonpusztán született 1880-ban. Iskolázása után kitanulta a kovácsipart, majd elvégezte Kassán a szeszgyárvezetői tanfolyamot és vizsgázott Szegeden a gőzgépekről. Először Kiszomborban volt szeszgyárvezető, 1910 óta pedig önállóan vezeti az urmezői mezőgazd. szeszgyárat. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. Neje: László Hona, leánya: Paula. Barna Miklós gkat. lelkész, Gorond. 1894-ben született Dulfaiván. A középiskolát Hajdudorogon, Hajdúböszörményben és Máramarosszigeten, a teológiát Ungváron végezte. 1918-ban szentelték pappá. Segédlelkész volt ökörmezőn és Huszton, lelkész Beregpapfalván és' Nagylucskán. 1934 óta Gorondon vezető lelkész. Neje Azari Mária, gyermekei: Márta, András; Miklós, Aladár és György. Bartal Kálmán főjegyző, Csütörtök. 1901-ben született Nagymegyeien. A középiskolát Győrben, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. Jegyzőgyakornok volt Győrszentivánon, segédjegyző Rábapatonán.- 1933 óta Csütörtökön vezető jegyző. Neje: Nagy Amália, leánya: Éva. Bartha Olivér körjegyző, Nemeskajal. 1899-ben született Alsópélen. A középiskolát Komáromban és Veszprémben, a közig, tanfolyamot Pozsonyban végezte. 1919 óta működik a jegyzői pályán. Az önk. tűzoltó-egylet elnöke, az iskolán kivüli népművelési biz. és a levente-egyesület társelnöke. Bartha Zoltán vezető jegyző, Csallóközaranyos. 1895-ben született Alsópélen. Felsőkereskedelmit végzett Veszprémben. Résztvett a világháborúban, az olasz és román fronton harcolt. 1918' decemberében mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései: bronz v. é., Kcsk, seb. érem. Háború után jegyzői vizsgát tett Turócszentmártonban. Több helyen mű

1 ködött, jelenleg vezető jegyző Csailóközaranyoson. Neje Bruno'» szky Andiienne, gyermekei: Tibor, Vilmos és Zoltán. Barthalos József ig. tanitó, Nagyfödémes. 1888-ban született Somorján. A képzőt Győrben végezte. 1907—18-ig Illésházán működött, azután Nagyfödémesen lett kántortanító. Egyházi főhatósága 1925-ben igazgatóvá nevezte ki. Végigküzdötte a világháborút és mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései : kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Tevékenyen résztvesz a szövetkezeti életben. A K. M. K. E. helyi csoportjának megalakitója és vezetője. Nős, négy gyermeke van. Dr. Bartossik Pál községi főjegyző, Bős. 1893-ban szül. Dunaszerdahelyen régi mátyusföldi jegyzői családból. Édesapja Dunaszerdahely főjegyzője volt. 0 maga a középiskolát Pozsonyban, az egyetemet az Erzsébet tudomány-egyetemen végezte, jogi doktori oklevelét iQ23-ban kapta. Ezután ügyvédjelölti volt Dunaszerdahelyen 1938-ig, amikor a felszabadító magyar kat. parancsnokság Bős főjegyzőjévé nevezte ki. Résztvett a világháborúban, az olasz és orosz fronton harcolt és két évig orosz hadifogságot szenvedett. T. zászlós, a Kcsk. és a háborús kardos emlékérem tulajdonosa. A megszállás alatt a M. N. P., majd az Egyesült M. P. tagja és mint ilyen, a dunaszerdahelyi képviselőtestületnek is tagja volt. A csehek nem' engedték ügyvédi vizsgára, államellenes tevékenység címén vád alá helyezték és házkutatásokat tartottak nála. Neje: Sárkány Ilona, leánya: Erzsébet. Három testvére is frontharcos volt, György öccse pedig résztvett a Kárpátalja viszszacsatolásával kapcsolatos harcokban is. Barzsó Károly géplakatos, Szolyva. 1897-ben Mezőkaszonyban született, szakmáját Munkácson tanulta. Wienben az Albatros repülőgépgyárban dolgozott, majd a Szolyva r.-t.-nál műhelyvezető — 11 —