Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

sában a község első birája lett. Neje Szuchán 'Anna, hat gyermeke van. Balhéim József fűszer- és vegyesáru­kéreskedőj Somorja. Itt született 1896­ban. Pozsonyban érettségizett, azután banktisztviselő lett. 1916-ban hadbavonult 'és az összeomlásig az olasz fronton har­colt. Mint t. hadnagy szerelt le. Ki­tüntetései: signum laudis a kardokkal, nagyezüs't és kisezüst v. é., Kcs-k. Le­szerelése után atyja, néhai B. Károly üzletében tevékenykedett, amely 1890 óta áll fenn. Atyja halála után, 1930-ban vette át az .üzletet. A M. N. P., a Kaszi­nó, a Rk. Legényegylet tagja. A meg­szállás alatt hazafias magatartást tanu­sitott. Neje Pschirer Irén, gyermekei: Sándor és Béla. Balla János kereskedő, Bagota. 1914­ben született Ögyallán. Középiskolába jártj azután kitanulta a lakatosipari. 1938-ig gabonabevásárló volt, 1939-ben nyitotta meg üzletét saját házában. Fe­lesége: nyitrai Horváth Elia, fia: Ottó. Balla Lajos ács- és kőműves m.,i építésvezető, Bajcs. 1892-ben született Bagotán. Ögyallán járt iskolába és va­súti tanfolyamot is végzett. Előmunkás lett a Máv-nál, de a csehek 1919-ben menesztették. 1926 óta épitésvezető Baj­çson. A csehek kémkedéssel vádolták. A felszabadulás előtt a magyar nemzeti tanács tagja volt. A tűzoltóság alparancs­noka. Neje Kurucz Erzsébet, gyerme­kei: Katalin, Ilona és Ibolya. Öccse, Fc­ren hősi halált halt, bátyja is fronthar­cos volt és megszerezte az összes vitéz­ségi érmeket. Balla Péier kisbirtokos, Kajdána. — 1804-ben született Ujdávidházán. Részt­vKt a világháborúban, az orosz és az. olasz fronton küzdött tizedesi rangban, egy évet olasz hadifogságban töltött, kitüntetései: kétszer bronz v. é., Kcsk. Községi pénztárnok, a 'Futura albizo­mánvosa. A csehek magyarbarát érzel­mei miatt 1938 novemberében megkí­nozták és bebörtönözték. Neje Kálmán Julianna, gyermekei: Kálmán és Irén­ke. Ballay Béla gazdálkodó, ögyalla. Itt született 1903-ban ősi nemesi család­ból. Érsekújváron járt középiskolába, 1926-ban lett önálló gazda, mai birtoka 40 hold. Négy k. holdon dohányt ter­mel. A Gazdakör elnöke, hét éven át a birói tisztet viselte. Neje Nyitrai Horváth Mária, gyermekei: Mária, Ka­talin és Béla. A nemes Horváth-csa­ládból való volt az a H. András iparos­mester, aki az ógyallai csillagvizsgálót épitette és felszerelte "és akinek több találmánya volt, továbbá Horváth Cézár bencés gimn. tanár. Balogh Dezső községi főjegyző, Ra. kasz. 1900-ban szül. Ajkán. 1921-ben Győrött kitüntetéssel tette le a jegyzői vizsgát. Pesthidegkuton egy évig, Püs­pökladányban egy és fél évig és Kábán 16 évig teljesitett szolgálatot. 1939-ben vezető jegyzővé nevezték ki Rakaszra. 1918-ban katonai szolgálatot teljesített, t. hadnagy. Felesége László Mária. Ve­lük él édesanyja, özv. Balogh JKárolyné. Balogh István birtokos, Kürt. Itt szül letett 1877-ben régi nemesi családból. 1902-ben lett önálló gazda 10 holdon és azóta 54 holdra gyarapította a birtokát. A M. N. P.-nak alakulása óta tagja, községi képviselő, a Hitelszövetkezet ig. tagja. Neje Kajan Rozália, gyerme­kei: Rozália férj. Lipták Istvánná és Sándor. Balogh Mátyás birtokos, Tardoskedd. Itt született 1883-ban. Résztvett a vi­lágháborúban, az orosz és olasz .fronton küzdött, egyszer megsebesült. 1919-ben lett önálló gazda 5 k. holdon, ma,í birtoka 9 és fél hold. Volt községi képviselő és úrbéres gazda, majd községi gazda, a kisalföldi mezőgazd. Kamara vál. tagja. Neje Vanya Vilma, gyermekei: Ferenc (felesége Borbély Julianna), Emma férj. Vanya Gyuláné, Anna férj. Tóth Gyuláné, Matild férj. Bulyák Gézáné, Mátyás 1 és Julianna férj. Tóth Lajosné. Két unokája van. Balogh Zol án vad-, baromfi- és to­jásexportőr, Vágsellye. 1909-ben szü­letett Kuaapesten. 1939 augusztusában vette át a már tiz éve fennáló vállala­tot, mely legnagyobb a környéken. A kizárólag kivitelre dolgozó vállalatnak hűtőberendezése van, mely 400 mm. befogadására alkalmas. Jéggyárat is tart üzemben, valamint hizlaldája is van. Harminc alkalmazottat foglalkoztat. Baltovics Bertalan g. kat. i esperes­lelkész, Alsókaraszló. 1881-ben született Mártonkán. A középiskolát és a teoló­giát Ungváron végezte. 1906-ban szen­telték pappá. Négy évig Máramarosszi­geten volt káplán, 1911 — 19-ig lelkész Lipcsemezőn, azután kerületi esperes Hát-

Next

/
Thumbnails
Contents