Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

te a háború. A Novarán szolgált, több ütközetben vett részt és mint szakasz­vezető szerelt le. A Kcsk. tulajdonosa. Á M. N. P. tagja. Neje Bloskovics, Ve­ronika, gyermekei: Terus, Imre és Má­ria. Bajcsuk György birtokos, Nagyacskó. rtt született 1900-ban. Erdőőri szakis­kolát végzett, azután mint kincstári er­dész működött, majd átvette 20 holdas családi birtokát. 1918-ban hadbavonult és az olasz fronton küzdött. A megszál­lás alatt magyar érzéséről tett tanúbi­zonyságot. Községi képviselő. Neje Ti­meskova Alexandra, gyermekei: Borisz és György. Bakkay Ignác ny. kincstári főerdőőr, Kőrsonező. Itt született 1847-ben régi nemesi családból. Iskolázása után a kincstár szolgálatába lépett. Erdészeti szakvísát Máramarosszigeten tett. Négy évtizeden át teljesített szolgálatot Kőrös­mezőn, azután nyugalomba vonult. Több­ször részesült elismerésben és pénz­jutalomban. 1934-ben elhunyt. Özvegye Wisaver Julianna, 11 gyermeke ma­radt: Mária (Saub Imre tanitó özvegye), Lujza (Szabó János kéményseprő m. özvegye), Kálmán rk. plébános, Miklós ny. erdőőr, Katalin (Lalmer Gyula er­dőőr özvegye), Gyula jbirósági elnök, Béla tanár, Erzsébet postaellenőr, Re­zső ny. vasutas, László jbiró és Vilma Kalenyuk városi jegyző neje). Bakó ..Zoltán hentes és mészáros m., Vága. Itt született 1911-ben. Iparát Po­zsonyban tanulta ki. 1935-ben önálló­sította magát. 1931—32-ben katonai szol­gálatot teljesített. Bakr István fürdőtulajdonos és ven­déglős, Oroszvég. 1887-ben született Dercenben Iskolázása után kitanulta a rézműves ipart. 1921-ben létesítette fürdőjét, amely hat káddal van felsze­relve. Végigküzdötte a világháborút, br. v. é.-t és Kcsk-t kapott. A cseh meg­szállás alatt a Magyar Párt-hoz tarto­zott, családját magyar szellemben nevel­te. Neje Huzinecz Ilona, gyermekei: Ilona József, István, Mariska és Aranka. Bakusz László gazdálkodó, községi biró, Szászóka. Itt született 1901-ben. Önálló gazda 1927 óta. Két évig katona volt Huszton. 1934-ben községi biróvá választották. 1939-ben korcsmát nyitott. Neje Ruszin Mari, gyermekei: Zsófi és Mari. Balázs Béla ny. állami iskolaigazgató, Munkács. 1867-ben született Nagylucs­kán. Tanitói oklevelét 1885-ben kapta Ungváron. Először Kereknyén, majd Nagylucskán tanított, azután 1920—26-ig Munkácson működött, amikor nyugalom­ba vonult. A békeidőben a magyarositás terén szerzett érdemeiért elismerő ok­levelet kapott, három cikluson át me­gy ebizottsági tag volt. Résztvett a világ­háborúban, az orosz fronton küzdött és hosszabb ideig hadifogságot szenvedett. Mint hadapródj. őrmester szerelt 'le, bronz v. é.-t és Kcsk-t kapott. Első ne­je néhai ormányi Bacskay Katalin volt, második felesége Molnár Anna ny. áll. óvónő. Egy fia van: Béla munkácsi felsőkeresk. iskolai tanár. Balázs János ny. Máv váltókezelő, Galánta. 1863-ban született Nagybakony­ban. Iskolázása után kitanulta a kovács­ipart. Tényleges katonai szolgálata után három évig csendőr volt. 1890-ben vasúti szolgálatba lépett, több helyen telje­sített szolgálatot és 1912-ben vonulj nyugalomba. Három ízben elismerésben részesült. A ker. szoc. párt. vezető tag­ja, a galántai sportélet 'előmozdítója, minden hazafias akció harcosa. Neje Kiss Mária. Balázs Sándor Hangya-üzletvezető, Alsóapsa. igi6-ban született Aknaszla­tinán. Iskolázása után kitanulta keres­kedelmi szakmáját és mint segéd Ak­naszlatinán és Kisszebenben működött. 1938-ban a ceglédi Hangyának alkalma­zottja lett, 1939 augusztusa óta az alsó­apsai Hangya önálló vezetője. Magyar­sága miatt öccsével együtt el kellett menekülnie a csehek üldözése elől. Balázsovich Gyula körjegyző, Vizkelet. 1890-ben született Cabajon. Nyitrán érett­ségizett, azután a budapesti egyetem, jogi karán két alapvizsgát tett. A jegy­zői pályát 1915-ben Cabajon kezdte. 1919—35-ig Assakürtön, majd három évig Galántán működött. 1938 óta vizkeleti körjegyző. 1918-ban szolgálta le önkéntes évét. Nős. Balega András községi biró, Tőkésfal­va. Itt született 1881-ben. 1906-ban lett önálló gazda, birtoka 6 hold. Szakasz­vezetői rangban végigküzdötte a világ­háborút az orosz és román fronton. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. Már évtizedek óta vezető állá­sokat tölt be a községben, 1939 áprili­— 8 —

Next

/
Thumbnails
Contents