Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
sörgyári vendéglőt bérelte atyjával közösen. I939 elején bérbevette Alsóvereo kén a Beszkid fogy. szövetkezet 'szállodáját és vendéglőjét. Babinecz György tejcsarnok-tulajdonos, Beregpálfalva. 1906-ban született Falucskán. Fiatal korában két évig egy tejcsiarnokban működött. 1932-ben önálló tejcsarnokot alapitott saját házában. Az üzemében előállított vaj Beregszászon kerül forgalomba. A megszállás alatť hazafias magatartást tanusitott. Neje Kolínics Mária, gyermekei: György, László, Mária és Anna. Babinecz János kántortanító, Drága ísártfalva. Itt született 1881-ben. A tanítói pályára készült, 1913-ban kivándorolt Amerikába és ott mint kántortanító működik. Felesége legkisebb fiával a mult évben hazajött, férje pedig gyermekeivel együtt rövid idő múlva szintén visszatér. Babits János gör. keleti esperes, Dombó- 1899-ben Csománfalván születettIskoláit Munkácson végezte. Működését "sománfalván kezdte, 1924 óta Dombó» működik. Neje Sztujka Anna, gyermekei: Konstantin, Vladimir, Boris, Miklós, Szergej és János. Babota József tanító, Kerecke. 1912ben született Hosszumezőn. Polgári iskolát és' fémipari szakiskolát végzett, majd Ungváron megszerezte a tanitói oklevelet 1934-ben. Magyar, orosz és cseh nyelven vizsgázott. B er eg szentmiklóson, azután Kereckén, majd Izvorban és 1 Oroszbakócon tanitott. 1939 szeptemberben igazg. tanitóvá nevezték ki Kereckére. Felesége Falesz Ilona kereckei áll. tanitónő. Bacsák Nándor vendéglős, Somorja. 188i-ben született Misérden nemeii családból. Négy középiskola után elvégezte a szőlészeti és borászati szakiskolát, majd a melki apátság szőlőbirtokának vezetője lett. 1910-ben lett önálló venüéglős Újpesten, 1919-ben pedig Somorján. Résztvett a világháborubban, az orosz fronton küzdött és mint őrmester szerelt le. A M. N. F. tagja. Neje Hitzlberger Karolin, gyermekei: Nándor müegyet. hallgató, Karolin férj. Varga Istvánné, Károly Máv- gyakornok és Ferenc, aki felsőkereskedelmit végzett. benefai Bacsák Pál ny. h. huszárezredes, földbirtokos, Szász. 1871-ben született Pozsonyban ősi nemesi családból. Néhai édesapja, Pál az 1870-es .évekbe^, Pozsony vármegye alispánja, majd Pálffy herceg jószágkormányzója volt. ő maga a Ludovika után elvégezte a cs. és kir. hadiiskolát Bécsben. A világháborúban az orosz fronton a 10. népf. huszárosztály, majd a 28. h. gy. e. 2. zászlóaljának parancsnoka volt. 1916— 18-ban orosz hadifogságot szenvedett, melyből szökés utján tért vissza. Ezután az olasz fronton harcolt mint a veszprémi népf. gy. e. parancsnoka. Az összeomlás az albán fronton érte. Kitüntetései: vaskoronarend é. k., III. o. katonai é. k., bronz katonai é. k., ji9i9-ben mint ezredes vonult nyugalomba. A levente-egyesület elnöke, a FrontharcosSzöv. vezető tisztje stbDr. Badzey Pál körjegyző, Alsóapsa. 1899-ben született Máramarosszigeten, ahol néhai édesapja, Elek városi tanácsos volt. Érettségi után jogakadémiát végzett, doktori diplomáját Pécsett kapta 1923-barn. Három évig magántisztviselő volt a gácsi és bajai posztógyárban. 1926—34-ig a nagybányai festőiskolában működött, 1934—35-ben az aggteleki barlang gondnoki tisztét viselte, azután k. jegyző lett Pütnokon- 1939-ben nevezték ki alsóapsai vezető körjegyzővé. 1917—-18-ban a román és orosz fronton harcolt és mint t. tüzérzászlós szerelt le. Bajczura Miklós körjegyző, Lipcse. 1899-ben született Nagypolányban. A középiskolát Eperjesen és Munkácson végezte, jegyzői oklevelét Ungváron kapta 1924-ben, azután Nagycsongorán kezdte el működését. 1939 márciusában lett körjegyző Lipcsén. 1917—18-ban az olasz fronton harcolt, egyszer megsebdsüít és mint hadapródj. őrmester szerelt le. Hazafias magatartása miatt a csehek 1938 nov. végén internálták. A lipcsemezei vadásztársulat elnöke. Neje: Ihnát Anna, leánya: Mária. Bajcsy Imre hajókormányos, Medve. Itt született 1891-ben régi nemesi családból. Már fiatal korában hajós lett, mint kormányos 1 működött 1923-ig. Ekkor a csehszlovák hajózáshoz került és még ma is mint kormányos szerepel. 1912-ben tényleges szolgálatra a haditengerészethez vonult be Polába s i,tt ér-