Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék fürdő és üdülőtelepei
•és Turócmegye déli részében, a Nagy-Fátrának a Turóc völgye felé aláeső hegyei között, a 48° C. hőforrású Stubnya fürdőt találjuk,. Mindhárom a kénes vizek közé tartozik. Fürdőjét főleg izületi bántalmakban. csúz'ban, reumában, idegzsábában, izzadmányokban, epe és légzőszervi bajokban szenvedők használják. Rajec fürdő környékének érdékességei: a Veterna-Hola hatalmas fenyvesei, sasbércei, szurdokai. Nem messze tőle a Vág feléi nyíló, csodalatos sziklaképződmények tömegeit mutogató Szulyói völgy és a Rajcsanka balpartján kúposodé hegyen búsongó Lietava romjai kötik le az arrajáró figyelmét. A Bajmócon üdülő végigjárhatja a Nyitra és Handlova-patakok partjára telepedett festői keretű érdekes falvacskák egész sorát, a Kis-Magura fenyőfoltokkaí tarkított tölgyeseit és módjában áll megtekinteni a bajmóci mesevárat, mely a Pálffyak bőke-( Hűségéből, messziről csillogó rézfedelű tornyaival, százszemü, szemfárasztó magasságba kapaszkodó falaival korhű berendezéseivel, fölhalmozott kincseivel, Nagymagyarország legszebb vára volt. De Stubnya fürdő környékének természeti és történelmi gazd'ag 1sága sem áll a két előbb említett fürdőé mögött. Stubnyán napokigi járhatja a Nagy-Fátra fenyőkkel megült rengetegeit. S ha Bajmócon szép, szelid, virágmezős a Nyitra völgye, itt a szűk, kövecses, nagy zajjal lefutó patakok szurdokaiban s a mészfalakra telepedett zuzmók, csillagfürtös mohák, törpe kankalinok, szegfűk tarka szőnyegében csodálhatja a Természet pazar kézzel szórt ajándékait. Az erre járó a Turóci-medence középtáján, a Szebeszló-patak 1 ílölött, ott látja az Idők súlya alatt görnyedező Blatnica romjait s a környék regekedvelő népétől meghallgathatja a romokhoz fűzött megkapó erejű mondát, melynek történelmi magvát a szentmártoni megyeház leveles tárában őrzött okmányok igazolják. n z — — i - _ c_ i. : Ar -, UcJI 511 l'Cy y Cl leis. d OCII i iCLuai i yari icy y jcy cj cj i cuu-wuioiiivOiyy közötti részében, egymáshoz közel, két látogatott fürdőtelepet is találunk. Az egyik a Tepla-patak fenyvesektől rejtett völgyében, a föL dés-égviéjnyes, 30—35° C. forrásairól híres Szkíenó, a másik a közeli Selmecbánya város tulajdbnát képező, 38—42° C. vasas hévvizü forrásairól ismert Vichnye. Az előbbit főleg csúzos, köszvényes,-, csont-, ideg-, bőrbántalmakban szenvedők keresik föl, az utóbbi a vérszegénység, sápkór, női bajok és ideggyengeség eseteiben nyújt gyógyulást. Egészséges, ózondűs, napsütéses környékét az üdülni vágyók is nagy számban látogatják, mert a telepről nemcsak a vidék szebb pontjait, hanem a Felvidék érdekes bányavárosait: Uj-, Béla-, Selmec-, Bakabányát, Korpoinjáit s a Garam partján emelkedő hegykúpokon épült Revistye és Saskő várának érdekes romjait is könnyűszerrel fölkereshetik. Zólyommegyében, Zólyom városától alig egy órányira, egyfelől a Körmöcbányái-hegyek, másfelől a Polyána nyugati ágai közé zárt Garam-medence szélén, a Felvidék egyik leglátogatottabb fürdőtelepét, Sz li á csot találjuk. Forrásai a Polyána trachithasadékából, nagy mélységekből, 25—35° C. hőfokban törnek elő és szénsavtól annyira telitettek, hogy a kiszabadulni igyekvő gázok a vizet forrásszerü mozgásba hozzák, a fürdőzőket pedig az ártalmas gázok elhárítására állandóan legyezni kell. A József és Dorottya-források vize, mint kitűnő szénsavas — 62 — .1
