Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék fürdő és üdülőtelepei

savanyúvíz, palackokba zárva is nagy elterjedtségnek örvend. Fürdő­telepét vérszegénységben, női bajokban, csúz, köszvény, gyomor, bél, idegbántalmakban szenvedők tömegei keresik föl­Környékének szép kirándulóhelyei: a Szalatna-patak és Garam­völgy teljes hosszában végigfutó vasútvonal mentén egyfelől Divény­Gyetva-hágótól Zólyomig, másfelől Besztercebánya, Zólyomlipcse érin­tésével Breznóbányáig terjedő rész, továbbá a Poíyána és Osztrosiki­•csoport patakokban gazdag vidéke. Lipiómegye déli csücskében, az Alacsony-Tátra Prasiva nevü cso­portjának nyugati hegyes-bérces ágai között, illetőleg a Prasiva, Nem­csova- és Magurka-csúcsok alkotta tág vöígykatlanban, a földes-vasas savanyúvizéről híres Korit nyicát találja a vándor. Vadregényes tá­jak, lue- és vörösfenyő rengetegek veszik körül. Vize gyógyító ásvá­nyokban gazdag. A főleg bél-, máj-, gyomor-, lép-, epekő-, sárgaság-, aranyeres bántalmakban szenvedők nagy tömegei találnak itt gyógyulást. De van­nak értékes lápfürdői és idegkimerültek részére a kor színvonalán álló hideggyógyvíz-intézete is. Környéke egyike a Felvidék legszebb fek­vésű fürdő- és üdülőtelepeinek, Minden forgalmasabb úttól távol áll. 847 méteres magaslati-, szél és pormentes, ózondús levegője már frnagában is nagyszerű hatást gyakorol a kimerült ember idegeire. Táj­képi szépségei megkapok. A szerpentinekben gazdag Stureci-hágó-, a háromágú Revúca völgye-, az 1648 méter magasra kapaszkodó Latí­borszka havasi legelője-, páratlan kilátása-, érdekes juhgazdáságia, teszi érdekesen változatossá a fürdőtelepen való tartózkodást. Ugyancsak Liptómegyében, a Kassa-oderbergi vasút Liptó-Tepfa nevü állomásától északra, az 1613 méter 'magas Háromújjú-Chócs dél­keleti tövében, 600 méternyire a tengerszíne fölött, a savanyú, erő­sen szénsavas, csípősen összehúzó vizéről ismert L u c s k i-f ü r d ő és üdülőtelep rejtőzik a beláthatatlan fenyvesektől megült Tepla hosz­szanti völgyében. Vizének hőfoka az egyes források szerint 26—32° C, között változik. A telep fölkeresése leginkább vérszegénységből ere­dő táplálkozási zavarok, véralkati és női bajok, általános testgyengieséq, légzési zavarok és idegkimerülés eseteiben ajánlatos. Környéke turisztikailag is elsőrendű. Itt elég mondanunk annyit, hogy hegyei az Árva-liptói-mészkőhegységhez tartoznak. Tehát mint ilyenek, festői sasbércekben, nagyszerű szurdokokban, barlangokban s a mészkőzónát jellemző rendkívül változatos flórában tűnnek ki. Vidé­kének egyik nagyszerű látványossága, Rózsahegytől északra, az 1090 méter magas Csebrát egyik előretolt sziklabércén álló Likava romjai, melyhez egész tömege fűződik a megye és ország történetének Szép es megye az ásványos források, fürdő- és üdülőtelepek kimeríthetetlen kincses bányája. 3600 négyzetkilométer területén alig van olyan pont, melyet vagy ásványos forrása, vagy gyógy és üdülő­telepe ne avatna a gyógyulást, üdülést kereső ember elsőrendű ténye­zőjévé. A Tátra aljában, a Kassa-oderbergi vasút vonalán, Poprádtól' nyugatra, az 1243 méter magas Kecskekő tövében, 805 méter tenger­szinti magasságban levő L u c s i v n a pirostetejü villacsomói ütköznek ki a fenyvesek sötét zöldjéből. Elsőrendű hideggyógyvíz-intézetét bél­betegségekben, alacsony vérnyomásban, az idegrendszer különféle ba­jaiban, anyagcsere és emésztési zavarokban szenvedők keresik föi. — 63 — .1

Next

/
Thumbnails
Contents