Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
A Felvidék fürdő és üdülőtelepei
közé va'ó fölvéte'ére okúi szolgálhattak azok a nem egyszer heves és elmérgesedett „reiigionális polémiák" melyek a reformáció korában, főuraknál és közrendüekné!, papoknál és laikusoknál, egyformán fűtötték a lelkeket és mindegy volt a hely, hol dogmáik védelmében harcra keljenek egymással. Az európaszerte híres tátrai fürdők legrégebb i ke Tátrafüred. Ide, a 'savanyúvíz-forrás mellé, gróf Csáky István, a terület akkori birtokosa, 1797-ben építtetett két lakóházat s pár évtized' alatt e körül/ fejlődött ki a fürdőtelep, melyet 1893-ban a szepesszombati Rajner János vett bérbe. Fürdőtelepeink általában a XVIII—XIX. században indultak föllendülésnek, s ma már olyan tökéletes berendézésüek, hogy e tek i n 1-, tetben a legkényesebb igényeket is kielégítik. E -rövid történelmi kitérés után, keressük föl a Felvidék fürdő- és üdülőtelepeit. Nyitramegyében, a Vág egyik szigetén, van a Felvidék európai: viszonylatban is egyik leghíresebb fürdőtelepe, a kénes hőforrásairól ismert P ő sty én, 50—64° C. fokú vizének főalkatrészei a magnézium-, konyhasó, kénsav, chlór és szénsav, míg páratlan gyógyhatású iszapja főleg kovasavat, agyagföldét, m ész oxidot, szénsavat és különféle or(ganiku.:; anyagokat tartalmaz. Fürdőjét csúzos, köszvényes, görvélykóros bajokban, iszkiász, ideghüdés, az izületek, csont, bőr, különféle megbetegedéseiben használják páratlan sikerrei. Maga a fürdőtelep a Vág 10—12 kilóméteres medencéjében fekszik ugyan, de innen könnyűszerrel lehet megközelíteni a Kis-Kárpátokhoz tartozó Brezovai- és Nedzó-hegység pompás tölgy és bükk erdeit, a Vág balpartján húzódó Innovec-hegység kedves tájait. Fölkereshetik Jókő, Beckó, Temetvény várak romjait, vagy Galgócon át lerándulhatnak a Nyitra völgyébe, hogy megtekintsék itt az ős nyitrai várát és székesegyházának ritkaszép műkincseit. Trencsénteplic, hasonlóképen a leglátogatottabb fürdők egyike. Trencsén városától északkeletre, a kopasz Ded'ovec és a bükkösökkel sűrűn borított Klepács közé szorított katlanban, a Lungácsbói lerohanó Teplicska-patak mellett fekszik. A legfokozottabb igényeket is 'kielégítő telepe körül pompás parkok terülnek. A vegyelemzők 29— 40° C. hőforrásainak 1000 sufyrászébő! 0.779 rész kénsavas káliumot, 0.605 rész kénsavas nátront, 12.104 rész kénsavas meszet, 5.880 rész, kénsavas magnéziát, 1.906 klórnátriumot, 3.007 rész szénsavas meszet, 0.012 rész vasat, 0.354 rész kovaföldet, 3.676 rész szénsavat, és 0.022 rész kénkövet mutatnak ki. Fürdőjét köszvény, csúz, ideghüdés, görvélyes bőrbajok, neuralgia, iszkiász, idült léqzőszervi bajok eseteiben használják nagy sikerrel. Kitűnő, pormentes levegője, közeli ózondús fenyvesei miatt, sokan üdülés cél iából is fölkeresik. Ez utóbbiak környékében számtalan megtekintésre érdemes helyet találnak. Bejárhatják a Lungács pompás erdeit. Megmászhatják a Vapec és Strázsó csodák i látást nyújtó csúcsait. Átgyaloqolhatnak a közeli Trencsénbe s megtekinthetik itt a magyar várak leghatalmasabb, düledékeiben is imponáló romjait: Trencsént. Trencséntől északkeletre, a Veterna-Hola lábainál a Rajcsanka patak bájos völgyében,, a 36° C. hőforrásairól ismert R a j e c-, a szomszéd Nyitramegyében, a Kis-Magura-, Zsgyár- és Ptacsnik hegycsoportok által körülzárt hosszú völgyben, a 40° C. hőforrású B a j m ó — 61 — .1
